Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1889

körünkbe, s szorgalma által sikerült a mulasztásokat pótolnia. A husvét után következő hónapokban az egészségi állapot újra a legjobb volt; s vajmi ritkán, akkor is csak jelentéktelen bajok miatt történtek csekélv mulasztások.

Az erkölcsi magaviselettel általában meg voltunk elégedve. E tekintetben egy pár tanulónak rosszabb osztályzatot kellett adnunk, de ez inkább az illetők meggondolatlan, gyermekes kihágásának volt kifolyása, mint sem a nagyobb fokú romlottságnak. Ezen erkölcsi állapotra nagy befolyással volt azon körülmény, hogy a tanári kar sűrűn látogatta az ifjakat lakásaikon; s az iskolán kívül is gyakorolt ellenőrzés, figyelmeztetés és intés sem tévesztette el hatását. Fegyelem dolgában elmondhatjuk, hogy tanítványainkra alig lehet panaszunk; mindenkor előzékenyek voltak, s valamint a tanárokkal, úgy az idegenekkel szemben is illedelmesen, gymnasiumi tanulókhoz méltóképen viselkedtek.

A mi a szorgalmat és az előmenetelt illeti, a tanári kar legjobban megvolt elégedve a IV., II. és I. osztálylyal. Itt is fordultak elő ugyan gyengék, kik kívánalmainknak nem feleltek meg, de az inkább a tehetség, mint a szorgalom hiányának tudható be, vagy mint az első osztálynál, azon körülménynek, hogy többen a magyarnyelvet csak igen kis mértékben bírták, sőt néhányan egyáltalában nem tudtak magyarul. Az olyanokat természetesen, kik ama nehézségekkel megküzdeni nem tudtak, osztály ismétlésre utasítottuk. Sajnosán kell beismernünk, hogy a III. osztálylyal sokáig nem voltunk megelégedve. Ezen osztályban alig találhatni kiváló tehetségű tanulót, s a legjobbak is a jó középszerűek közé tartoznak; de elismerjük, hogy az osztály nagyobb részénél a szorgalom nem hiányzik. A tanév 2.-ik felében tapasztalta a tanári kar azon örvendetes dolgot, hogy ezen osztály is a haladás útjára lépett, s egyszersmind kifejezte azon reményét, hogy az év végén — ha a kitartásban nem csügged — le fogja győzni a nehézségeket.

Az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése fontos feladatunkat képezte. Az ágost. hitv. ev. ifjak vasárnaponként részt vettek az intézet nagytermében tartott magyar isteni tiszteletben; Marhauser Imre tanár vállalta magára ezen isteni tiszteletek vezetését. Szintén ő ré-