Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1887
— 9 — kedvvel, a régi buzgosággal fog itt működni. Isten áldása legyen szent czélii működésükön, nemes fáradozásaikon! Az lesz, lia ti, kedves ifjúság, társadalmunk, hazánk és egyházunk reménye, a lankadatlan szorgalmat a szeplőtlen erkölcsösséggel kötitek össze. „Az égi madarak fészket raktak a fa ágain.“ Mint a madár a fán fészket rak, úgy ti is. Meleg fészekből, szülők kebeléről jöttetek, szálltatok ide, ez „alma mater“ kebelére. Ez iskola annyi jelest nevelt már, az Európahirű Balassa orvos és Petőfi élén. Petőfi! Ne legyetek ti oly magyar ifjak, kikhez Petőfi így szólt: „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága? Jaj az olyan kertnek, Jaj még annak is, mert megverte az Isten, A hol, mint ti vagytok, magyar ifjak, ilyen Virágok teremnek!“ Ne legyetek virágtalan virágai a szép tavasznak! Legyetek ti virágok! Szülők reményei, virágai, — egyház reményei, virágai, — haza reményei, virágai, hogy egykor gyümölcsözzetek ezeknek javára! Mily szép ismerni a világ s kedves hazánk történelmét, mely az élet mestere és Isten ujja. Mily szép a 2 + 2 = 4-nek dönthe- tetlen örök igaszága, majd Isten vallomása, kinek léte világit, mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet. De immár a hit sas- szemével látjuk Ot, a szeretet karjaival öleljük Ot, az Istent. Mi szép bepillantani a remekírók világába: Horáccal lelkesülni; majd Homérral gyönyörködni Hellász derült ege alatt. Mi szép olvasni Homér-Arany Jánost vagy Petőfivel, a szabadság Pacsirtájával dalolni honszerelmet s szivből szeretni a hazát! Mi szép ez s mindaz, melyre ez iskola testre, lélekre, elmére és szívre nézve oktat és nevel. Fel, uj erőre, uj kedvre, uj kitartásra ez uj iskolában, kedves ifjúság! Puha, meleg, áldott e fészek, ez iskola. Vajha itt megtollasodva, egykor mint napba néző sasok, öröme, dísze, büszkesége legyetek szülőknek, egyháznak, hazának! De majdan kiszállván innen, szivetek, hűségtek, hálátok mindvégig itt maradjon! Szivetek, hűségtek, hálátok a tanárikaron, — szivetek, hűségtek, hálátok ez iskolát fentartó testületen, — szivetek, hűségtek, hálátok ez iskolán, jó emlékben, kegyeletben és áldozat- készségben ! Úgy legyen! Amen!
