Bizalmas Külpolitikai Szemle, 1944. augusztus-szeptember

1944-09-16 [1431]

Magyarország i A Tasviri Síkiar terek lap jelentése szerint a szófiai magyar..ügyvivő Törökországba menekült. Ankarában ugy tudják, hogy a _szófiai magyar k

övetség egé

sz személyzet

e Svilengradbaft van és a török hatóságok tilalna következtében nem tudja átlépni a török "határt, a A Da

gens Ny , beté

r szerint 10-12 nappal ezelőtt ^ hajtották végre a magyarok Bernen át az _e\ls£J$^ily. béketa

pogatózást«

' Magyarorozág volt svájci követe a h berni angol és amerikai követekhez fordult f egyvorszüneti feltételekért. A válasz áz volt, hogy teljhatalommal felruház-tt békeküldöttséget kell vagy az egyik ^emleges államba, vagy szövetséges területre küldeni, és al magyar kérelmet feltétlen

ül" el fi kell terjeszteni a Szoviet g

irló^ nak. A lap szerint londoni tárgyilagos megfigyelők véle- ' ménys az, hogy Magyarországnak legelőször az oroszokkal kellene Összeköttetést keresnie. Hogy erre mi lenne a magjtar válasz azt nem tudják, de valószíne, hegy az ujabb magyar kísérletek nem fognak soká váratni magukra. A Morgón Tidningen hasonló képoen hirt ad "gyenge magyar béitekisérlateki31", melyek Moszkva irányéban tdrténtek. A kérés természete olyan volt, hogy pontos orosz vále.sz nem is következhetett. Katonai és belpolitikai okokból londoni körökben arra számítanak, hogy MX három napon bgli^ forrna nn

gy

^r Rflaménvek történnek, ^ondr ni Vele| meny szerint a helyzetet C3ác olyan belpolitikai/robbanás " oldhatja meg, amely a jelenlegi rendszert megdönti, azután pedig egy Moszkvához közeledni óhajt

0 kormányt hoz létre. T.onfon nagvar adásában az angol rádió európai ". .hírszolgálatának főszerkesztője megállapítja, • hogy Magyarország számára c sak két lehetőség kínálkozik. Ha a németeket választják akkor országukat feldúlAa a aátoru, és teljes szigor vár reájuk. Ha a másik utat választják, akkor - mint a roáán példa mutatja - kedvezőbb elbánásban lesz részük. Pbből a szempontb°l még az erdélyi kérdés sem jöhet'számi t.-'ásba, mert Magyarországnak több a veszíteni valója. Különben-is az erdélyi kérdést a békeértekezleton fogják eldönteni* Jogos a hit, hogy "még Erdélyből is meg lehet menteni valamit, ha nen is na

gvo

n sokat

i " Be az idő már nagyon rövid, TJewVnrk inagTrar adásában szintén hango zti|ja, hogy Erdély kérdésében 'a véa

ső döntést a bék

otárgyal áfínknn h

oqzál- mftg^ Ismételten meg aUl tóit ja az amerikai x ad°, hogy az Erdélyre vonatkozó magyar igényeket nem-lehet a Németország oldalán való háborúval megerősíteni. í:

d ' ?Hö K