Bizalmas Értesítések 1939. augusztus

1939-10-06 [1504]

4r Má/Y S u k a r 9 .: t , szeptember 6. /Halvar Távirati Iroda/ A ma reggeli lapok hosszú cikkekben" méltat jak a minisz tértan*cs hétfőn este kiadott hivatalos közleményét Románia semlegességéről. A Románia, a kormány hivatalosa a következőket irja: Románia el van határozva, hogv távol tartja magát a kavarodástól, mert nagyon jól tudja, hoev mit jelent egv háború. Az ország határa mindenütt temetőkkel van tarkítva. Romária a be ke híve, mert már túlságosan sok háborún mert keresztül. De nem ez magatartásának ali . ja, mert ha igy volna, ez annyit jelentene mint hiányozni arról a vizsgáról, amelyei a törtenelem és a sors irt ele. Amikor arról volt szó, nogy védekezzünk, megtettük azt. Amikor felszabadításról volt szó. nem hiányoznunk, de ott voltunk akkor is, amikor az adott szót kellett beváltani T A múlt kötélez arra. hogy megőrizzük azt, amit vérrel szabadítottunk fel. Románia a fő la mi vések országa, amely az Isten szavába hallgat, mert tudja, hogy az égből jövő parancs alól úgysem tudja kivonni magá|• A román földmives nem küzd a végzet ellen," vállalja azt, fel van készülve rá. Szándéka békés, de fel van fegyverkezve és vár. A külügyminiszter lapja a Timpul ezeket irja: A béke fenntartásához és megőrzéséhez Románia járult hozzá a legjobban békés akciói utján. Még a jelen nehéz pillanatokban is kitart a béke mellett. Jószomszédi viszonyban akar élni az összes szomszéd államokkal. A minisztertanácsról kiadott hivatalos közlemény a legjobban igazolja ezt, Románia békés magatartása a román nemzeti erőkön alap ul. A kormányzat biztosította a határokat minden veszéllyel szemben. A Curentul igy ír: Soha nem tettük csak azért békenyilatkozatokat, hogy ezzel lesipolitikánkat álcázzuk, vagy hogy mégjóbban előkészítsük titokban a támadást. Akár-mikor hangzott is" el békés nyilatkozat Románia részéről, az mindig őszinte volt. Lehet, hogy ez a román természet gyengéje, de a román sohasem volt támadó a történelem során, inkább a védelemre, mint támadásra rendezkedett be. Volt rá másoknak gondjuk, hogy minket támadjanak meg, mi csak védekeztünk. Amikor tehát azt állítjuk, hogy békés politikát űzünk hivek vagyunk a történelmi hagyományokhoz. A Jelen háború ió alkalmat adott arra, hogv ta nuságot tegyünk:" békás politikát f olytalunk-e szomszédaink iránt, vagy rejtett támadási szándékaink vannak. A mini szt ertaiá cs hivatalos közleménye leszögezi a román külpolitikát; semlegesség. Nem lehet egyszerűbb szavakkal tanúságot tenni békés politikánkról, mint amikora jó" "omszédi viszony fenntartása érdekében megújítjuk a megnemtámadási egyezmény megkötésére tett ajánlatunkat. Ebben a jelen háborúban nem veszünk részt.' Ma semlegesnek lenni annyit lenni, mint szolgálni a civilizációt és a in. manizmusf. Minél kevesebb állam vesz részt a háborúban, annál kevé sbbó fogja megérezni Európa a háború megrázkódtatásait. Nem komivá . dolug azonban megőrizni a semlegességet, mert megtörténhetik, hogy az egyik harcolóiul ugy látja, hogy utiában állunk, vagy összezavarjuk taktikai számításait. Éppen ezért á semlegesség a határok igen éber figyelésére kötelez. A jól megerősített határok a semlegesség megőrzését könnyítik meg, mert egyik harcolófél sem akarja helyzetét egv ujabb, jólfel'fegyverzett ellenséggel megnehezíteni. Békés magatartásunknak, a szomszédokkal val$ jóviszonyt kereső politikánknak alapja tehát az az elhatározás legyen, hogy határainkat minden körülmények között megvédjük. A Románia külpolitikai rovatvezetője ugy látja, hogy a háborúnak^mégcsak első kezd-ő fázisait éljük. A most megindult háború azonban meg á meglepetések sorozatát rejtheti magában.