Bizalmas Értesítések 1939. július

1939-07-12

B e rlin , július 12../Magyar Távirati Iroda/ A Berliner Bjrsenzeitung budapesti tudósítója megírja, hogy hosszú bérharcok után a magyarországi textiliparban a legalacsonyabb béreket husz-százalékkal felemelték. A munkások az iparügyi minisztériumtól kiinduló egyeztető tárgyalások eredménvé-t tudomásul vették és ismét munkába álltak. A kormánysaitó ezzel kapcsolatban "felvetette a munkáskamara felállításának szükségességét. Az elmúlt ipari bérharcokban feltűnő jelenség volt, hogy a szociáldemokrata munkások és a tőkeerős munkaadok egyaránt a munkáskamara felállítása ellen foglaltak állást. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy a munkáskamara felállítása feltétlenül szükséges. • P r á g a , július 12. /Magvar Távirati Iroda/ A Prazsky List cikket közöl a zsidókérdésről, amelyben " bizonyítja, hogy a volt köztársaság sohasem volt önálló állam, amely szabadon választotta volna meg útját* £ köztársaság kénytelen volt arra menni, amerre a nemzetközi zsidóság és a nyugati demokráciák akarata irányította, anélkül, hogy a cseh nép tudatában lett volna ennek a helvzétnek. w Az állami önállóság csak papíron volt meg, valóságban a cseh nemzet a zsidó világtőke hűbérese volt. Ma már a csehek tudhatják, hogy csak a németek kel karöltve menetelhetnek, akik várségükben közelebb állanak hozzájuk. A csehek ma csak azt mondhatják: Hála Istennek, hogy igy történt, ezerszer inkább a németekkel, mint a zsidókkal. Berlin, július 12. /Magyar Távirati Iroda/ A külügyi hivatalhoz közelálló Berliner Börsenzei tung Parker angol munkáspárti képviselő interpellációjával kapcsolatban a deldobrudzsai kérdésében ^ulgária és Románia viszonyával foglalkozik. Parker ugyanis megkérdezte a miniszterelnök, va'jon Anglia hivta-e fel a román kormány figyelmét arra, hogy a dél-Dobrudzsáról való lemondásával Bulgária javára hozzájárul a keleteurépai béke megerősítéséhez. Butler államtitkár a kérdésre Írásban nemmel válaszolt. I lap ezzel kapcsolatban emlékezetűé idézi, hogy az angol külügyi hivatal mar kétizben próbálkozott a Dobrudzsáról való lemondásra rábírni Romániát kellő utakon". Amikor Gafencu Ankarában járt, számoltak azzal a lehetősé • el, hogy Törökország kívánni.fogja Dobrudzsa visszacsatolását Bulgáriához, hogy igy Bulgáriát megnyerje az angol ellenőrzés alatt álló balkán-szövetség ré Izére. ^Jpyanílyen^értelemben működött közre Anglia, amikor Bukarestben és Szófiában egyaránt azon doltozott, természetesen siker hélkül, hogy Bulgáriát bevonja a balkan-szov etségbe. A lap megemlíti a Daily TelegrapÍrnak az angol külügyi • hivatalhoz^közelálló keddi cikkét, amelyben sajnálatának ad kifejezést hogyha bulagiriai határrevizióra nem kerülhet sor, mert különben Magyarország hasonló kivételesekkel lép fel. A román sajté különben állandóan panaszkodik, hogy a német sajtó megértést mutat a bolgár reviziós törekvések iránt.egyáltalában nem természetellenes - irja továbbá a lap - ha a nemet sajtó megértést,mutat a páriskörnyéki szerződések szenvedőtársai írant.a román, sajtó valószínűleg nincs tisztában Angliának ezekkel a kuiisszamogotti mesterkedéseivel. különben nem mutatna olyan meleg érdeklődest es rokonszenvet az angol bekeritési politika iránt. IIypníormán a román.sajtó i

s megértheti, hogy Németországban nincsenek nagyobb tekintettel a román érzékenység iránt. bJ