Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-01 [1502]

G Na/l Bukarest , április 1. /Magyar Távirati Iroda/ A JRador budapesti jelentése szerint . . '

m .a magyar és szlovák bizottságok elvileg megegyezésre jutották" A szombat reggeli román lapok a Magyar Lapok-nak pénteken ismertetett cikkét közlik, amelyben a nagyváradi lap meghazutolta a Nyolcórai Újságnak a romániai magyar-üldözésekről szóló híreit. . A Románia ''Hamis hirek ^mániáról egy budapesti újságban', a Gurentul pedig ''Hogyan deformálja Magyarország a romániai magyarok bánásmódjára vonatkozó híreket" cím alatt Közli a Magyar lapok cikkét. A Iimpul még külön megjegyzi, miután leközli a Maapar Lapok cikkét, hogy minden kommentár felesleges, hiszen ezt a kategorikus hangú meghazutolást egy magyar lap irta meg. Az Universul azt irja, hogy a budapesti lapok annyira merészek propagandájukban, hogy azt meril^ állítani, hogy az erdélyi magyar kisebbség terroivrezsim alatt él.Ez a hir elsősorban magukat "az erdélyi kisebbségeket háborította fel.oly mértékben, hogy a Magyar Lapok szükségesnek tartotta meghazutolást kiadni. A cáfolat jó lecke a budapestieknek, akik nem akarnak számolni az itteni igazi helyzettel és állandóan rágalmazzák ugy a sajtóban, mint a rádióban Romániát. A Románia kiindulva a pénteken megkötött franciaromán kulturális egyezményből azt irja., hogy Románia az utóbbi időben kötött szerződéseivel és egyezményeiver mégegyszer bizonys'gát adta annak, hogy mennyire el van telve a pacifista és együttműködő tervektől. A román állam minden nemzettel őszintén együtt akar működni, nincs más gondja és feladata, mint állandósítani a nemzetközi bizalmat minden nép természetes jogainak alapján. GUa/Y Bukarest . április 1* /Magyar Távirati Iroda/ A L'Independenoe Roumain azt irja, hogy a békére vágy

0 népek között olyan szolidaritás áll fenn, nogy nincs is szükség szerződésre, szükség esetén a legnagyobb spontán iormában fog megnyilatkozni az összetartás. G Na/Y Bukarest, április 1. /Magyar T'virati Iroda/ Zsombolyán a Bonn cserép és téglagyárból április l.-étől 150 munkást állampolgárságuk rendezetlensége miatt szabadságoltak.Ehhez szükséges tudni azt. hogy 1924,-ig Zsombolya Jugoszláviához tartozott, már pedig a román állampolgársági törvény előírja, hogy mindenkinek 1918 december l.-étől kell ittartózkodását igazolnia.Akik nem tudják igazolni ezt, azok nem román állampolgárok, A kisebbségi magyarság hivatalos vezetői felkeresték Silviu Dragomir-t és terjedelmes emlékiratot adtak át. Erre a. munkaügyi miiiszter táviratot küldött a munkaügyi insnektorátusnoKTemesvárra, amelyben elrendeli, hogy a szabadságolást szűntessék be mindaddig, amíg a munkaügyi törvény idevonatkozó, az állampolgárok alk~lma.-ásírol szóló cikkeit módosítani fogják.