Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-05 [1502]

G Áf/Ho / A Semnalul cikkének folytatása / ia Németország ne felejtse el azt, hogy haj román pártpolitika, amelyet már egy év eltemettünk, nemzetközi érdekből folytatta a genfi biztonsági politikát, az uj román rendszer és azok a vezetők, akiket a király kijelölt, meg felelősségteljes állásuk elfoglalása előtt igyekeztek a román külpolitikát \ megakadályozni abban, hogy ©lyan lejtőre csússzon, amelyen még jobban eltávolodott volna Németországtól. A lap a továbbiakban hangoztatja, hogy Románia mindig Németország mellett tartott ki, fa német sajtó nang^ ja igen sok esetben volt románéllene^ és , némely német vezetők a román árdekekkel ellenkező kijelentéseket tettek. Alap annak a reményének ad kifejezést, hogy mindez megszűnik és a normális együttműködés helyreáll a két ország között. |-n-crí^zBa Áf/Ho Róma, április ö, '^agyar Távirati Iroda/ A Tribúna budapesti tudósítója, Usinari hosszabb jelentésben számol be a magyar hatarrendezésről es megállásitja, hogy Maf

yarország a legújabb területgyarapodással jelentős mertekben megnöveedett és a lakosság száma megközelíti a 11 milliót. Magyarország most reméli, hogy békés uto,n rendezheti a szomszédos Romániával való ellentéteit, amelyek az ut°bbi hetekben Bukarest és Budapest között nagy f észültségét okoztak. Az utóbbi napokban a helyzet javult és megegyezésre van kilátás. Magyarország semmiképen sem feledkezhetik meg arról, hogy Erdélyben közel kétmillió magyar él. A békeszerződések revíziós' folyamatának nem lehet mellőznie: az erdélyi kérdést, amely ma Középeurópa legsúlyosabb problémája. Az igazságai és áldozatkészségen alapuló megrjgyezés azonnali enyhülést okozna és Európának ezen a részén biztosítaná a békét. A Lavoro Fascista és a 3tampa tudósítója, Zingarelli a következőket irja: . Beck lengyel külügyminiszter_londoni utja közelről érinti Magyarországot és Romániát, d^e (sietve

[Tegyükihozzá, hogy egyáltalában nem azért, mintha remény tolna arra, hogy Budapest a jelen pillanatban elfogadhatja Románia javaslatait a ker ország között husz év óta fennálló súlyos kérdések megoldására, mégpedig azzal a hátsó gondolattal, hogv Magyarország csatlakozzék a Londonban kieszelt védelmi rend szerhez.Hit, Románia kielégítené Magyarország területi követelését, ami különben egyáltalában nem látszik valószínűnek, ezt jogában van megtenni, de egyszerű^n gyermekes azt gondolni, hogy Magyarország ennek a megoldásnak * érdekeben hajlandó eltávolodni a Roma-Berlin tengelytől.