Bizalmas Értesítések 1939. április
1939-04-27 [1502]
G Bl/Y Bukarest, április 27./Magyar Távirati Iroda/ A kormány hivatalosa,a Románia azt irja, hogy Románia főleg az utóbbi időben az egész világ előtt bizonyságot tettarról, ho^ őszintén akar harcolni a béke állandósítása érdekében. Hajlandónak mutatkozott baráti kapcsolatokat létesiteni még azokkal az államokkal is, amelyek kétséget kizáróan Románia ellenségének bizonyultak, de természetesen csak akkor, ha ezek az államok ilyen irányú óhajuknak kifejezést adtak. Mindennek ellenében Románia csak egyetlen egy dolgot köt ki: területi épségének tiszteletbentartását. G Bl/Y Bukarest, április 27. /Magyar Távira, ti Iroda/ A'Románia a kiseobsegi kérdéssel foglalkozik és azt irja, hogy a német lapok után az angol sajtó is elismerte a romániai kisebbségek kiváló helyzetét. Románia megértő'' és engedékeny kisebbségi politikájának magyarázata a román nép természetében keresendő. A kisebbségi politikának magyarázata még egy régi és keserű tapasztalatban is megtal11ható. A románok egy részének Erdélyben el kellett" tűrnie a régi magyar uralom elnemzetietlenitő- politikáját. Hova vezetett mindez? A nemzeti jelleg megőrzésének Ösztöne épen megmaradt, a reakció pedig annál orosebb volt, minél eroe ebb volt az elnyomás. A románok nem akarják megismételni azt, amit magukon tapasztaltak; hogy ugyanrra az eredményre jussanak, mint amire mások jutottak, Az uj rendszer alatt, amiiíor nincsenek választási szenvedélyek, a kisebbségek helyzete -JÉ g javult is. A törvények nem részrohajpX Romániában, a földmivesnck a földhöz való joga mindönkire egyenlő volt/etnikai eredetétől függetlenül, nem ugy, mint más országokban. Az iskolákat nem zárták le hét lakattal, az anyanyelv jogát nem törölték, az újságokat nem tiltották be, a vallásokat nem üldöztek, az iparban, kereskedelemben és pénzügyekben sokszor még maguknak a románoknak kellett magukat az idegenekkei szemben megvédeniük. Vájjon mit kérhetne! még egy kisebbség. olyan államban, amelynek határait örökre megszabta a történelem ítélőszéke. A kisebbségeknek a nemzeti ujászülctés frontjába való belépésével még zok a tartózkodások is eltűntek, amelyek eddig még fennállottak a többség és a kisebbség között és amelyeket ügyeskedésekkel az irredentizmus fel tudott volna használni. Többet már igazán nem kérhet és nem adhat senki. • " • G Bl/Y Bukarest, április 27. /Magyar Távirati Iroda/ A limpul Gafencu külföldi útjával foglalkozik és azt ir^a, hogy a román külügyminiszter som nom kért. som nem vállalt uj kötelezettséget sehol. Évszázados elnyomás és harckfc után Románia megvalósította nemzeti eszményét. Természetes határai között a romín nép nem ak-r elvenni senkitől semmit csak békében akarja uralni a maga földjét. Románia mindig igyekezett minden ^ állammal szemben elkerülni minden ollenségeskE dést v~gy kihívást. Mind a kötött szövetségek, mind a nyújtott garanciák tisztára védelmi jellegűek. A romín kormány kijelentette, hogy fegyverrel a kézé ben fog szembeszállni minden olyan támadással, -moly r f z állam függetlensége és határai ellen irányul. Románia békepolitikája, követi tormész tes folyását s a román kormány az ország szuverenitás inak' teljes birtokában egyedül határoz akciójának irányiról.. A romín kormány igy az egyetlen folclős tényező lévén az ország jövő sorsának irányításában, ellene fog szegülni minden támadásnak.amely az ország határait és függetlenségét érintené. Amig ezeket nem támadják,tartózkodik minden akciótól,amelynek ellenséges jellege lenne valamolv hatalommal s^.rr-hm
