Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-22 [1502]

S \a/Ra . Varsó, április 22. /Magyar Távirati Iroda/ A lengyel lapok nagyrésze közli a Magyar Távirati Iroda jelentése alapján a legutóbbi magyar-szlovák határincidens hirót. S Ra/Ra Varsó április 22. /Magyar Távirati Iroda/ Az Ilnst^Yvany Kar jer öbdzienny badapesti tudósitója, Bienkowski tollából terjedelmes cikket közöl, amelynek cime: A római magyar látogatás kulisszái mögött. A cikk irója leszögeti, hogy Magyarosé ág azért szánta el magát arra, hogy politikáját hatalmas német szomszédja politikájához igazítsa, mert ez uton reméli követeléseinek kielégítését. Ennek & politikának volt az eredménye a magyar Felvidék és Ruszinszko visszaszerzéde, ' amit azonban számos gazdasági engedménnyel kellett Németországnak megfizetni, ' A tudósitó ezután rátér Magyarországnak szomszédaival szemben való viszonára. Eslősorban megállapítja, hogy Magyaroszág és Lengyelország között ezeréves barátság van es ezért a magyar-lengyel határofl Magyaroszág ' számára teljes a biztonság. A Szlovákiával való viszony azonban csak látsaólag van renaozvo, mert a szlovák kormány kipusztít ási politikát folytat a magyar kisebbséggel szemben ós a magyarok Szlovákiát történelmi magyar bir_ toknak/tokintik. A jugp szláv-magyar viszony már egy év óta normalizálódott, az* utóbbi hónapok azonban nem maradtak befolyás nélkül a két állam viszonya-' ra.amárö a közvetlen német szomszédság • van hatással. Magyaroszág legutolsó szomszédja Románia, amellyel szombon a magvarok nemcsak azért vannak ellenséges érzülettel, mert két millió magyar nyelvű kisebbség van Romániában. ' hanem azért is, mert a románok egyszer"GsonKamagyarországot is megszállották. Magyarország azonban ennek ellenére sem akar közvetlen és önálló akciót-kozdoni Románia ellen, sőt inkább megértést szeietne. ke lati szomszédjával, A tárgyalások már hosszú idő óta folynak, A lap_ tudósitója a továbbiak"során kifejti, hogy bár a magyar nemzetet a lovagiasság, a hazaszeretet és a vendégszeretet-jellemzi, a Haös-' burg-uralom négy évszázada nem mait el felette nyom nélkül. Az idősebb nemze-' déket a cselekedeteiben való tulaott óvatosság és a német nemzet iránti rokonszenv jellemzi. A fiatal nemzedék azonban egyáltalában nom szorati a németokot mórt érzíx az ez oldalról fenyegető voszadelmot. Nem tudják és nom akarjáíL megbocsátani a németeknek, hogy^hatalmi vágyuk kielégítésére Csoh-3zlovakia" felosztása alkalmával tiszta magyar torülotokot is mint Ligatfalut és Dévénytj beolvasztottak Németországba. A lengyel nemzet iránt oz a nemzedék nagy oarátságet éroz, ami azonban nem jut kellőlog kifej ozésro a magyar külpolitikában. Ennek az a magyarázata, hogy a mai kormányban négy olyan miniszter van, aki egész addigi pályája során a németbarát iránnyal volt szoros kapcsolatban. A magyar politika eszköze, a magyar hadsereg kiváló szervezetit és jó erőben van. A magyar államférfiak római utazásának célját a cikk szerzője a magyar-jugoszláv közeledés megvalósításában látja, mert mind Jugoszlávia, mind Magyaroszág - amellyel kapcsolatban legutóbb már némot-magyar' vámunióról beszéltek - a Birodalommal szombon Olaszországra kivan támaszkodni. A római megbeszélések második kérdése a ro.-mán-magyar probléma volt. Ámbár<SDfi a szakaszon is a feszültség enyhüléséről lehet beszélni, a Bárdossy követ által folytatott bukaresti megbeszélések az erdélyi magyar kisebbségf kérdésben eddig nem vezettek crodményre. Magyarországnak a román határ monti területekre . vonatkozó követelése még mais határozott ellenállásra talál a román mértékadó körökben. Ily körülmények között Olaszország diplomáciai sogitsége Bukarestben nagy segítségére lehet; a magyaroknak. A szlovák kérdésbon Teleki gróf a Dúconak állítólag azt a magy. • álláspontot fejtette ki,- amely szerint Magyarország Szlovákiának mint autonóm egységnek Magyarországhoz való csatolását követeli. /Vége köv,/