Bizalmas Értesítések 1939. április

1939-04-20 [1502]

Ch Ln/Ln Genf, április 20. /Magyar Távirati Iroda/ Az egész svájci sajté a magyar miniszterelnök és külügyminiszter római látogatásáról ir. Különösen kiemelik Mussolini és Teleki Pál gróf pohárköszöntőjét. A Journal de Geneve és a Courrier de Geneve az Ksti Újság római tudósítójának öt pontba foglalt tárgyalási anyagát közli budapesti jelentés alapján. A Journal de Geneve a magyar csapatok összpontosítása megszüntetéséről ad hirt. A magyar kormány ezzel azt célozza, hogy elejét vegye egyes külföldi lapok a/na híresztelésének, mintha nem foganatosította volna a román határ mentén a csapatvisszavonásokat. A Neue Zürcher Zeitung római tudósítója a római látogatással kapcsolatban azt irja, jól lehet még nem adtak ki hivatalos közleményt, kétségtelen, hogy mindkét részről elérték a kitűzött célokat. Egyébként a magyar államférfiaknak soha nem állt szándékában külön megállapodásokat létesíteni. Már a pohárköszöntők hangja is rendkívüli szívélyességet árult el. Az olasz sajtó Teleki Pál gróf beszédéről azt irja, hogy "talán még soha sem tartottak tartalmasabb és meleg barátságtól izzóbb diplomáciai pohárköszöntőt*. Hangsúlyozza továbbá Teleki Pál gróf beszédének azt a részét, amely a Budapest és Belgr'd közötti kölcsönös tisztelet megnövekedéséről szól. Ugyanezen esetnek kellene beállani a Budapest és Bukarest közötti viszonyban. . A Courrier de Geneve *A szabad kéz politika ja* címmel oikket közöl budapesti levelezője tollából. A cikk tárgyilagosan és rokonszenvesen ismerteti Csáky István gróf külügyminiszter külügyi expozéját, amelyből - a levelező szerint - különösen két gondolat domborodott ki világosan: az hogy 1./Magyarország a szabad kéz politikáját óhajtja folytatja és hogy 2./ Magyarország Romániával békés uton kivan megegyezésre jutni. „ A Der Bund "Magyarország külpolitikai aktívitása"cim alatt vezércikket közöl, amely a római és a küszöbönálló berlini látogatással,.' ' < a Nemzetek Szövetségéből való kilénés.*.-x$el, a Romániával való viszonnyal és az ui választások kérd'se vei foglalkozik. A magyar államférfiak római és berlini látogatása - mondja a cikk nem pusztán udvariassági tény, hanem azoknak különös politikai jelentőségük is van. A külpolitikai szabadságaira:! A ^féltékeny Magyarország a tengely-hatalmakkal szemben, amelyeknek nemzeti kívánságai megvalósításának előmozditását köszönheti, a Nemzetek Szövetségéből való kilépésével mintegy rokonszenve megnyilatkozásának újbóli jelét adta. Mégis kilépésének meg voltak a maga benső okai s az rtiyW^a meggyőződéséből áll, hogy a Nemzetek Szövetségétől sem területi igényei, sem kisebbségvédelmi politikája megvalósítását nem remélhette. A római és berlini látogatások során Magyarországnak a tengely politikáján belül betöltendő különös szerepe kerül megtárgyalás alá. A német birodalomnak Romániára gyakorlandó nagyobb nyomásánál magyar közreműködésre van szüksége. Ezzel pedig függőségi helyzet állna elő. A magyar külpolitika függetlenségének a jele, nogy közvetlen tárgyalások utján kívánja áthidalni a Romániával való ellentétet. Csáky István gróf a magyar kisebbségek jogainak biztosítását szabta Románia te^ileti épsége tiszteletben tartása előfeltételéül. A zsidótörvény a felsőházban is bizonyos módosításokkal elfogadták. A kormány most ui választásokra készül s az sokak véleménye szerint a kormánynak • ibiztos és nagy többséget latszik biztosítani. A siker záloga legfőképen'a kormány külügyi politikai sikereiben és a kommányelnöknek a legszélesebb néprétegeknél is élvezett személyi szimpátiájában rejlik.