Bizalmas Értesítések 1939. március
1939-03-06 [1501]
B u k a r e "s t , március 6. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universul foglalkozik a Pester "loyd cikkével, amelyben a magyar lap azt irja. hogy Erdély több mint tiz évszázadon keresztül Magyarország kiegészitő része volt. íz Universul szerint a Pester ""loyd állítása nem felel meg a valóságnak: egyetlen komoly magyar történész sőt még a fárisba kiküldött magyar békedelegáció sem merte ezt állítani. Az universul hivatkozik Bértha magyar történész 1909-ben Parisban '•Magyarok és románok" cimü francia munkájára, valamint ^okhardt Ferenc egyetemi tanár tanulmányára. A történelem során Erdély nem volt szerves része Magyarországnak, igy az árpádházi királyok alatt például téliesen független volt es a háború előtt a Brassó melletti HagyCenken felállított Árpád szobornak tulajdonképpen ott semmi keresnivalója sem volt 1848-ban ösupán az erdélyi magyarok*' kértek a csatlakozást aiíagyarországhoz, a románok és a szászok tiltakoztak ez ellen, sőt maga ü'ereno József osztják császár is kétségbevonta Magyarországnak Erdélyre kit9r J?S5Í 0 , tt jogait- Erdély végleges csatlakozása Magyarországhoz csupán 1867-ben következett Be. Mit szól mindehhez a Pester ^loyd és mennyiben fedi: a valóságot állításai - igy fejezi be cikKét az"Universul. B u k a re s t , március 6. /^agyar Távirati Iroda/ A Timnul %irint a varsói tárgyalások során , • szóbakerült a Vjáztulát es Pruth folyót összekötő csatorna kérdése, amely viziut a Balti-tengert a Fekete tengerrel kötné össze. A két külügyminiszter megtárgyalta mindazokat a kérdéseket is, amelyek a többi jillam mai való együttműködés érdekében felvetődtek és megállapították ' felfogásuk azonosságát. A Timpul szerint a két külügyminiszter megbeszélései határozottan hozzá fognak járulni a kelet-es délkelé te uropai helyzet tisztázásához. A lap szerint uj Keleteurópa van keletkezőben, áz egyetemes biztonságot nyújtó kölcsönös segélynyújtás jegyében. Az ebben az'alaKulásban részt vevő államok teljes politikai függetlenségre tö^kszo- • nek ás nem hajlandók tűrni , bogv továbbra, /gy armatokként kezeljék okot. IXs Az Universul ezután idézi a Volkischer Beobachter cikkét a nemot-román gazdasági viszonyról megállapítia, hogy Németország agyxáaai/fontosságot tulajdonit déliceleteuropai*érdekeinek, másrészt mint nagy / dunai államnak, kötelessége tiltakoznia az ellen, hogy nem dunai államok beleszóljanak a dunai államok ügyeibe és hogy Németország hajlandó Romániával megegyezni, de ez a megegyezés csak a Do ut dos elvének alapján jöhet létre. _Xama ly , , . Az Universul nem ért ugyan egyet Németirszág vétójogával de helyesnek tartja a do ut des elvet, ha azt egyenlő mértékbon alkalmazzak es hangsúlyozza, hogy Románia függetlenségének megvédése melle tt hajlandó akármelyik állammal ugy gazdasági, mint politikai téren együtt működni. ~ J
