Bizalmas Értesítések 1939. március

1939-03-21 [1501]

BoToDn Belgrád, március 2L . A Politika keddi számában budapesti jelentést közöl, amely szerint budapesti politikai körökben azt hiszik, hogy Szlovákiát vissza fogják csatolni Magyarországhoz. Ugyancsak a Politika. Kolozsvárról közli, hogy Volosin Kolozsvárról való elutazása előtt hivatalos okiratot adott át, amelvben kérte Kárpátaljának Romániához való csatolását. Az okirat az ukrán termány pecsétjével volt ellátva és Volosinon kivül az ukrán kormány vele utazó tagjai is aláirtak. /MTI/ B.T. Bn Máramarossziget, március 21. A kárpátaljai magyar hatóságok átiratot intéztek Máramaros-megye prefektusához, akit arra kértek, hogy a határszélen élő ru szin lakosságnak engedjék meg, hogy mint a múltkor, ezután is átmehessenek Máramarosszigetre eleimet vásárolni. Az átiratban azt is kérték, hogy a ruszinok román részre eső földjeiket a jövőben is engedjék megművelni. A kérést a prefektus Buícrrestbe továbbította, minthogy azonban válasz még nan érkezett, a határ továbbra is zárva marad. /MTI/ X Szf/Szf/Dn Isztanbul, március 21. /Stefani/ Politikai körökben megállanitják, hogy a török-bolgár megbeszélések szívélyes légkörben folytatódnaác, de a Bulgária és a balkáni szövetségbe tartozó államok közötti nehézségeket még nem sikerült eloszlatni. Valószínű, hogy a bolgár miniszterelnök ajánlatot tett Törökországnak meg nem támadási szerződés megkötésére és ra akarta birni Törökországot, hogy a bolgár követelésekkel szemben a semlegesség álláspontjára heivezkedjék. Egyik ajánlatot sem fogadták el Ankarában, mert az ottani vélemény szerint Törökországot ebben a tekintetben köti a balkán-szöyetség. A bolgár látogatás ezek szerint nem érte el politikai célját. Sf'sfc a hirek megerősítésre szorulnak. /MTI/ W Mr/Zs/Dn Belgrád, március 21. /Német Távirati Iroda/ Itteni angol körök erélyesen visszautasítják azt az állítást, amelv szerint a jugoszláv kormánvhoz formális kérdést intéztek volna aziránt, milyen magatartást tanúsítana Jugoszlávia "egy ujabb német támadás esetén". Nem cáfolják meg azonban, hogy különböző megbeszélések során ez a kérdés szóba került. Itteni angolórát körökben is azon a nézeten vannak, hogy Jugoszlávia magától sohasem fog németellenes politikát kezdeni. Vezető helyen hangoztatják, hogy Jugoszlávia saját bőrén tanulta meg, mit jelent az, hax valaki a nagyhatalmak segítségére van utalva. Példaként nem kell a szerb szabadságharcokat felhozni, ahol bizonyos nagynatalmak saját önző céljaikra használták fel a szerb népet, sem pedig a világháborút nem kell felidézni. Elég, ha az olaszellenes sízankö ciókra emlékeztetnek, ahol Jugoszlávia gazdaságilag majdnem tönkre ment, voln-, ha Németország nem veszi át közgazdasági felesleget.

#

Franciaország például ebben az időben mindössze 16 lovat vásárolt Jugoszláviától. Jugoszlávia - mondják - nem érzi magát Németországtól veszélyeztetve es nem kivan többé báb lenni a nyugati hatalmak politikai sakktábláján. /MTI/