Bizalmas Értesítések 1939. február

1939-02-05 [1500]

Ba Áf/Ho Róma , február 4. /flagyai Távirati Iioda/ Az Osservatoie Romano az uj Csen-Szlovakiaiol szóló cikkében kitér az egyházi kérdésekre és azt iija, hogy miután az ungvári püspök számára lehetetlenné vált, hogy az 'autonóm ukrán állagban'' maradt híveivel töiödiék, a Szentszék atyai gondoskodással aoostoli vizitátoit küldött ki Nyáiády körösi püspök személyében, akinek kinevezését az ukránok nagy örömmel fogadták, A cikk szerint Nyárády igen gyümölcsözően folytat ia működését. "X " $z Osservatoie Romano január ele jén cikket-közölt a ruszinkéjrdés rol, amely s magyal álláspontnak megfelelt. Most a lap, ugy látszik, a tárgyilago^ság kedvééit az ukránok száiaizének megfelelő cikket közöl/nyilván Tisseiand bíboros nyomásai a,' ak i különben szombaton délelőtt kihallgatáson jelent meg a pápánál. A szombati cikkre fclhivta/r, az olasz és lengyel újságírók figyelmét, ugy hogy az megfelelő válaszban fog részesülni és eljárnak az tlsseivatoie Komano-nál is, hogy. hasonló cikkek közlése meg ne ismétlődhessen.} 1 (A M.T.I.rónm. tudósítójának megjegyzése: Ba Af/Ho Róma, február 4. /^agyai Távilati :idda/ A Relazioni Internazionáli Gefencu román külügyminiszter belgrádi látogatásával kapcsolatban a román-magyai viszonnyal foglalkozik és a következőket irja: A Ib mánia és Magyaiország közti ellentét legfőbb oka a lomániai magyal kisebbség: helyzetében'van. Az erdélyi magyarság ugyanis állandóan panaszkodik "\ , ., a bánásmód miatt, amelyben a románok részéről nyelvi", iskolai "szempontból, valamint a sajtó szabadsága és a tulajdonjog, tiszteletben tartása szempontjából része van. A Károly király által végrehajtott kisebbségi reform az első lépés az enyhülés felé, A lap ezutáriazt uja. hogy h kisebbségi kérdés olyan bonyolult Középeuiópábanhogy azt területi revízióval sem lehet közmegelégedésre megoldani, hanem annak megoldásához a kölcsönös meg-éites és mérsék'let szükséges. Ch Áf/Ho Genf február 4. /Magyar Távirati Iioda/ A Neue Zürcher Zeitung saiát tud ós itáiját ól budapesti jelentés t közöl Gafencu belgrádi látogatásáról. Ismerteti annak lefolyását és a kiadott hivatalos közleményt, majd a következőket mondja: A szomszéd államok, irányában megnyilatkozó baráti politika említése ö Magyarországhoz való viszonyra vonatkozott. Belgrádi értesülés szerint Jugoszlávia Romániának nem hatáik.iigazítást ajánloöt, hanem az erdélyi"magyar kisebbség sorsának megjavítását. Erdély ezért a hid szerepét játszaná Bikarest és Budapest között. Kiderült, hogy Olaszország Romániának közelebbhozásában épp annyira érdekelt, mint a Budapest és Belgrád közötti érintkezésben. Á Trieszt és a Féketetengei közti ut'teive élénk érdeklődésre talált.