Bizalmas Értesítések 1939. február
1939-02-16 [1500]
A o- V/Zs Paris , február 16. /iliagyar Távirati Iroda/ Parisban továbbra is élénk figyelmet szentelnek a magyar belpolitikai eseményeknek és ugy vélik, hogy ómagyar politikai élet fontos fordulóponthoz jutott. Teleki Pál gróf kormányalakítási kisérletét a, párisi sajtó általában rokonszenvesen fogadja . A Paris Soir megjegyzi, hogy Teleki Pál gróf tisztán nemzeti szellemű politikai irányzat képviselője Magyarországon. A Paris Midi budapesti tudósitója Imrédy távozásával foglalkozva ugy véli, hogy a lemondott miniszterelnök befejezte politikai pályafutását és végképp le fog tűnni a közélet szinpadáról. A Temps vezető helyen foglalkozik a magyar kormányválsággal. A budapesti sajtó értesülései szerint a válság oka az,volna - irja hogy Imrédy, aki nemrégiben határozottan cáfolta azt, hogyfereiben zsidó vér folyna, végül mégis kénytelen volt beismerni, hogy anyai ágon zsidó elődei voltak. A miniszterelnök állitólag maga is ugy vélte, hogy a jelenlegi körülmények között ez a tény összeegyeztethetetlen a miniszterelnöki állás betöltésével. Nos - irja a Temps t ha ez csakugyan ugy volna, akkor számos magyar politikai és közéiüti személyiséget ki ^akjllono rekeszteni a kormányzatból, mert Magyarországon a vegyosházasságok mindig igen gyakoriak voltak. Do ugy látszik, hogy min&z csak ürügy, amollyol m^yarázni akarják a mély politikai okokból eredő váltságot. A lap részletesen ismerteti az elmúlt hónapban lezajlott magyar belpolitikai eseményeket, Amikor az Imrédy-kor mány megalakult, sokan abban reménykedtekk, hogy az uj miniszterelnök erélyesen fog fellépni a nemzeti szocialista izgatók ellen. Imrédy reformprogramra ja azonban csakhamar aggodalmat keltett a birtokos-osztályban és általában a konzervativ irányzatú elemek köreiben. A belpolitikai bajokat a kormány külpolitikai irányválasztásából eredő nehézségek még fokozták. Nem szabad elfeledni, hogy Magyarországon nagy kiábrándulást keltett a cseh-szlovák kérdésnek német érdekek szerint történt rendezése, valamint a bécsi döntőbiráskodási Ítélet. Emellett sok keserűséget hagyott vissza a lelke kidben a magyar-lengyel közös határ tervének Németország által tör— toánt elgáncsolása. Ezek az események jogos aggodalmakat keltettek magyar politikai körökbon, amelyek szilárdan ragaszkodnak az ország gazdasági és politikai függetlenségének elvéhez és az állam- teljes cselekvési szabadságának megőrzéséig. Az Imrédy-kormányt a körülmények arra kényszeritették, hogy elvben csatlakoznék a Berlin-rRóma-tengelyhez és a kominterne 1 lenes egyezményhez. Ciano gróf budapesti, Imrédy és Csáky gróf berlini látogatásai siettették ennek az irányzatnak kialakulását, ami viszont komoly ellenhatást váltott ki a legbefolyásosabb magyar konzervativ körökben. Mindait egybevetve/ugy látszik, hogy Imrédy vissza akart témi Gömbös politikájához, amely annakidején nagy ellenállásba ütköaött Budapesten és végül is zátonyra futott, A Temps nézete szerint a német sajtónak a magyar válsággal szemben megnyilvánult kedvetlen magatartása is aj?ra vall, hogy Imrédy lemondása valóban ezt a külpolitikai irányzatot érinti. A német lapok azt állítják, hogy a magyar külpolitika továbbra is az eddigi irányban fog kibontakozni - nos, ez az állitás még bizonyításra szorul. Figyelemreméltó - irjá-a végül -/hogy a mggyar, valamint a jugoszláv kormányválság kevéssel Ciano gróf budapesti és belgrádi látogatása után tört ki. Imrédy és Sztojadinovics bukása fordulópontot jelent a puna-mentén. Ugy látszik, a függetlenségi eszméhez való visszatérés és a tekintélyhatalmak túlerő nyomásával szembeni ellenállás akarata jutott kifejezésre .
