Bizalmas Értesítések 1939. január
1939-01-10 [1499]
S Ra/Vi Varsó, január 10./Magyar Távirati Iroda/ Az Ilustrovany Kurjer Codzienny "Ha Berlin hallgat, Bécs kiabál" című cikkében megállapitja, hogy á munkácsi események közben Bécsben a rádió ukrán nyelven magyarellenes propaganda-adást szórt szét. 4 bácsi rádió a határincidensnél való felelősséget téliesen Magyarországra hárította. A cikk szerzője ugy véli, hogy mindaddig," amíg íiuszton nem létesítenek rádióállomást, Bé: s fogia az ukrán pro-' paganda-központ szerepét folytatni. Minthogy valószínűtlen, hogy Bécs más politikát iö ly tat hatna, mint Berlin, a lap ugy véli, hogy az a kettős taktika a német diplomácia uj manőverét takarja, - es a német diplomácia ezáltal akarja magát leplezni a magyarok, a csehek és az olaszokkal szemben. S Ra/Vi Varsó, január 10./Magyar Távirati Iroda/ Az ellenzéki Warszawski Dziennik Naroddvy a Munkács körüli és azelőtti magyar-cseh határincidensekről irott cikkében azt a véleményt fejezi ki, hogy ezeknél iz incidenseknél Prága nem saját számlájára cselekszik. A lap ugy véli, hogy Csáky gróf magyar külügyminiszter küsgöbÖnálltfá berlini látogatása is erre a tényre mutat, és megáll-piti hogy az Európát illető fontosabb kérdéseket az utóbbi időben Berlinbe koncentrálták. A cseh-szlovák-magyar határon történt események közvetlen összefüggésbai vannak azzal a szereppel, amelyet Németország Ruszinszkónak szánt. Ha ugyanis Ruszinszkó ukrán K Fiemontként kell hogy szerepeljen, akKor olyan határok között kell lennie, amelyek módot nyújtanak egy szélesmedrü ukrán akció számára. A bécsi döntés során Ruszinszkó minden fontosabb városát Magyarországhoz csatolták és csak szegényes községek maradtak vissza. Nem szabad szem elől téveszteni - irja a lap - Németország Nagyukrajnára vonatkozó terveit. A lap azon a nézeten van, hogy bar a félhivatalos Gazeta Polska legutóbb megállapította, hogy a Hitler-Beffi'k megbeszélés során "bizonyos túlzott, Németország keleteurópai politikájára vonatkozó híresztelések nem bizonyultak valónak", a jelenlegi helyzet mégsem ad okot túlzott optimizmusra. A lengyel közvélemény az ilyen nyilvános bizony kodásoknak kevesebb figyelmet kellene hogy szenteljen, mint a valóságos tények szavának. M Md A f er 1 i n , január 10. /Mag var Távirati Iroda/ . , ... . x > Frankfurter Zeitung foglalkozva a munkácsi eseményekkel megállani tia, hogy a bécsi döntőbírói határozat óta mindkét oldalon tehát szlovák és magyar riszről is találhatók voltak olyan csoportok, amelyek a döntést nem tekintették véglegesnek, hanem azt revideálni akármit. A k -t kormány mindenesetre távolai! ettől a mozgalomtól, de nem tudja megatíaaalyozni annak kihatásait. Ennek következtében mindkát oldal n olyan légkor alít elő, amely az előfordult összetűzésekért felelős. Ez vonat kozik Munkac s ra ís. , , , , n ,4 z ^ £s ? ener Nationalzeitung részletesen ismerteti a budapesti sajtó állásfoglalását, majd a ~ Slovák ama cikkét, amelvben fagyarországra hárítja a felelősseget a munkácsi esemánvekért és íelnívja Németországot, hogy teremtsen végre igazságot ebben a kérdésben. , , ,. . . ugyancsak az üssei.er Nationalzeitung jelenti még, hc- y budapesti lapjelent esek alapján megállajitfcatd, hogy munkácscn az utcák egész sorai neveztek el olasz- lengyel ás magyar államférfiakról, de nemet államférfiról történt elnevezésnek nyoma sincs.
