Bizalmas Értesítések 1939. január

1939-01-08 [1499]

S o- Pá/Y T a i B <j január ő. /Magyar Távirati Iroda/ A Kurier Warszatos-'ki f 'Nagysurány , 'cim alatt jelentess Budapestről. Ebben a cikkben a lap megállapítja, ho y a nagysurányi vé­res események világot vetnek a? német-magyar viszonyra. Bár ,a surányi^^-^ események kellő megitélése a^ tsz lovak-ma gyarrégym'ásr^ Z e lléntmondé ihire TcY nagyon nehéz volt, a Völkiscüer"*Beöbü'öh"tW"'ennek ellenére magyar terrort emleget a szlováksággal szemben, magyar terroristákról és banoitákról irt és általában Magyaror szag ellen foglalt állást. Jellemző t hogy mindez azután történt, hogy a magyarság annyi áldozatot hozott Németországgal szemben, Burgenland. Pozsony igetfaki, Dévény, valamint a Rus zi ns zko ró 1 s a lengyel-magyar közös határról való lemondás, „'.'•• \. • s Kánya lemondatasa még mindig nem volt elég a németeknek, akik még Imrédyt is megkísérelték megbuktatni. A magyarok még Mussolini terveinek egy ré­széről is lemondtak, lemondtak a kisantanttal való megegyezésről s a francia Duna-tervet is elutasították. Ez alkslomra 1 fel kell hogy merül­jön a kérdés, vaj.ion van-e Magvar országnak oka arra, hogy hálát érezzen a tengelyhft?: Írnak tea 1 szemben. Mert a f el sőmr,.ysrorsz?£Í területek visz­szaszérzését a viszonyok különösen kedvezőbb alakulásának köszönhetik, hiszen Hitler kénytelen volt kijátszani Ifegyarországot Csehországgal szemben. A Völkischer Beobachter magatartása a szlovák politikának Bu­dapesttel szebben való kiélesedését vonta maga után. A magyar sajtóban csak a Nemzeti Újság mutatott kellő bátorságot, .kifejtjén, hogy agy német hivatalos 'lap nem használhat ilyen lángot Magyarországgal szemben, mert ennek következményei lehetnek. Ifagyerorszag liberális ka­tolikus körei az utóbbi időben a hivatalos németbarát politika ellen foglalnak állást. A lap azután Bethlen grófnak a Pesti Naplóban meg­jelent cik'-ével foglalkozik, maid visszatér arra, hogy Csáky gróf ma­gyar külügyminiszter a mrgyar felhivatalos lapokban óva intett attól, nogy a tengelyhatalmak elleni izgatásnak a magyar közvélemény helyt sd^on. Imréoy miniszterelnök pedig, ez a magyar Janus-bálvány, heposabai ujéyi beszédében nyomatékosan aláhúzta, hogy a mugyar külpolitika a róma­oerlini tengelyre támaszkodik. Érdekes, hogy még nejőesabán a miniszter­elnök azt mondotta, hogy,Magvarország mint'önálló öntudatos állam foly­tatja politikáját és senítinék sincs oka a magyar függetlenségért aggoc­nia, - Ónodon viszont azt mondta: "Magyarország független és önálló ál­lam, de bizonyos szempontokból le van kötelezve. Bizonyos irányokban nem mozoghat szabadon és nem fejtheti ki nemzeti erőit." S Pá/Y Varsó , január 6, /Magyar Távirati Iroda/ A Poznanban megjelenő Dziennik Poznanski a ruszin kér­déssel foglalkozik és ciktcének a következő cimet adja: "Senki sem teheti a magyarok millióinak szájára a kezét, azoknkk-. a magyaroknak, akik kö­zös len,yel-magyar határt követelik''. A cikk szerzőié kitér arra, hogy Németországból legutóbb névtelen levelezőlapot kapott, amelyben egyik régeboi cikkére való utalással azt merészelték megkérdezni 'tőle, nogy hova szándékozik emigrálni, ha bizony s sseménvek bekövétkeznek*" Ez s célzás volt arra, hogy a ruszin kérdést „Yesetleg ugy oldja meg, hogy parancsot ad 5 "MaBÓrozni!" A cikk a továbbiak során meg ál lapít ja, hogy a ruszin kérdésben a magyar partner csodálatosképen nagyon diszkrétté vált a közös határt illetőleg. Vájjon miért hallgat most a mrgvar közvéle-

Next

/
Thumbnails
Contents