Bizalmas Értesítések 1939. január

1939-01-13 [1499]

M Ha/Wa fk Barliner, Börseírzeitung cikkének folytatása/ A népfront ellenzék egyébként németellenes suttogó propagandát indított meg, amely többi között azt állítja, hogy a munkácsi támadást német tisztek vezették, továbbá, hogy Németországé vétót emelt a magyar földrefom ellen, mert félti a búzatermő területeket, végül g

edig a zsidótörvényről azt a mesét terjesztette, hogy a miniszterelnök itler diktátuma ak volt kénytelen engedelmeskednil Ide lehet sorolni Bethlen Istvánnak a Pesti Naplóban megjelent cikkét is, amely azt gondolva, hogy Németországnak külpolitikai tanáosokat adhat, szemrehányásokat tett a nénet külpolitikának. Ugyanezt a Kornhuber cikket közli a Hamburger FremdenLlátt is. M Ha/Wa Berlin, január 13./Magyar Távirati Iroda/ A Frankfurter Zeitung e Is őhe k foglalkozik saját koramentárban Csáky István gr4f berlini utazásával. A lap többi között azt írja* hogy Csáky külügyminiszter berlini látogatása abból a szoros politikai kapcsolatból adódik, amely Magyarországot Németországhoz és Olaszországhoz füzi. Amidőn Imrédy miniszterelnök az elmúlt év májusában megalakította kormányát, még ugyanabban a hónapban ellátogatott Rómába és később a kormányzó kíséretében Németországba jött. Csáky István gróf ez alkalommal a maga részéről Berlinen akarja kezdeni

t annál is inkább, mert raár alkalma volt az olasz külügyminiszter röviddel a magyar külügyminisztérium vezetésének átvétele után a kormányzó vendégeként Budapesten üdvözölni. Ciano gróf ebből az alkalomból magyar kollégáját Rómába is meghívta. Az is lehetséges, hogy később Varsó is magyar vendéget kap Budapesten, ahol határozottan súlyt fektetnek a Lengyelországhoz valé j'óviszonyra, az a benyomás jutott előtérbe, hogy a lengyel külügyminiszter találkozása Hitler Adolffal és Ribbentroppal, a német-lengyel kapcsolatok folytatólagos fejlődésére kedvező hatással volt. Csáky István többizben - nivatalbalepésekor, ózdi beszédében é s újévi oikkében - nyíltan kimondotta, hogy a magyar külpolitika a Németországhoz és Olaszországhoz való viszonyban látja alapelveit. A külügyminiszter a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésben elfoglalt álláspontjának körvonalozása által jó szolgálatot tett a német-magyar kapcsolatoknak is. Ezenkívül azt a jó tanácsot adta honfitársainak, hogy vegyék számba Magyarország barátainak érzékenységét és ne a lka Imazzanak kicsinyeskedő és bántó bírálatot.