Bizalmas Értesítések 1938. december
1938-12-09 [1498]
o- S Na/Y Varsó, december 9, /Magyar Távirati Iroda/ A aratóban megjelenő Glos llarodu vezéreiKkében Romer Ádám gróf foglalkozik az Európában egyre nagyobb tért nyerő revizionista felfogással. Említést tesz arról, hogy Lengyelország utan Magyarország és Románia is azt követeli, hogy az ország határain belül élő, a gazdisági életre hátrányos zsidó túlsúlyt emigráció utján lehessen levezetni. A ve» zércikk ezután a ruszin kérdéssel foglalkozik és a következőket iria; Lengyelország a ruszin kérdés rendezésére törekszik és közös határt akar Magyarországgal. Egyetlen lengyel kormány sen egy ezhetik beüe abba, hogy mes*térséges es határait fenyegető alakulat keletkezzék délkeleti területei Bulgária a neuilJTji békeszerződés revízióját Követeli Görögországgal, Romániával. Törökországgal és Bulgáriával szemben. Lengyelország m.ir megkísérelte, hogy Romániát kibékítse Magyarországgal, de ez a kísérlet Bukarestnek a" magyar revíziótól való félelmén meghiúsult. Ez a félelem erősebb mint a Szovjettől való rettegés. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy Erdélyben a németek alkot jak a mérleg nyelvét a magyarok és románok között és ez rendkívül megkönnyíti Berlin politikai törekvéseit. Mi várjuk v arsóban rövidesen Giano miniszter látogatását. Bizonyos, hogy a lengyel-olasz érdekközösség a Dunavölgyében rendkívül fontos megbeszélésekre fog vezetni az olasz és lengyel államférfiak között. o- S Na/Y V a r s ő , december 9. /Magvar Távirati Iroda/ Az Illustrovany " ' Kurjer Cod zienny jelentése szerint Huszton valamennyi külföldön székelő kulturális és gazdasági intézmény részvételével Kongresszus lesz. Ezen állítólag Lembergbol és Gsernovitzből is megjelennek delegátusok. - : A lap értesülése szerint minden külföldön tevékenykedő ikrán szervezet Huszton gyűl össze. Huszton ukrán egyetemet akarnak létesíteni, amely már az 1939/40 évben megkezdené működését. A Kurjer Polski jelentése szerint Yíiesner Rudolf szenátor az ifjú német párt képviselője, a cseh-szlléziai németség képviselőjének kíséretében emlékiratot nyújtott át a sziléziai vajdának. Az emlékirat a Lengyelországhoz csatolt Olsa-menti Sziléziában lakó németek hat követelését tartalmazza. Az emlékirat aláírói az ottélő -émet kisebbség nevében megígérik, ho^y lojális kötelességtudó lengyel polgárok lesznek, ugyanakkor azonban a következő hat követelést terjesztik elő: 1,/A német nyelv használatának a hatóság által való fenntartása az Olsa-vidéken, néhány évig, amig a német kisebbség a lengyel nyelv et megtanulja. 2./ A Bezárt német iskolák és könyvkereskedések megnyitása. 3,/ A német szervezetek szabad fejlődésének engedélyezése. 4,/ A kereskedelmi és ipari közigazgatási hivatalokban a német kisebbség tagjainak felvétele* 5./ A németek birtokában volt állami koncessziók visszaadása. 6./ Úgynevezett kis határforgalom engedélyezése Németország és Tescheai Sziiézia között, Az emlékiratot egy másol 1 , tban a lengyel miniszterelnökhöz is eljuttatta a küldöttség,
