Bizalmas Értesítések 1938. november

1938-11-07 [1497]

0 G Vi/fi B u k a r e s t, fcovoabjr 7./Magyar Távirati IrodV A Tinpulban Gafoaou azt irja, hogy a bocsi döntés egy uj álinaoi kreált: a Kárpátalját. Tlcnk figyeioLuel kell kisérni tehát a Kárpát­alja fejlődeset, mórt az mar aoa egységes része többé Csehszlovákiának. A jűvőban még közvetlen vasúti összeköttetése sem lesz Prágával, aaí külön­leges jele n tőséget ad önkor:;ínyzatának és elszigeteltségének. Ez a jelen­tőség csak nő • ' * - irja Gafcncu - ha rra gondolunk, hogy Lengyel­ország ogy ukrán problémával áll szénben, Magyarország podig azon városo­kon keresztül, amelyekhez most jut, ellenőrzi az egész rutén korridor városi ós községi életét is. A németek, akik megakadályozták a korridor szét­osztását, alig leplezett terveket szőnek az ukrán kérdésben, A Kárpát­alján utak kereszteződnek, eszmék ütköznek össze és lángok gyúlnak fel, amelyek tovább szíthatják a tüzet. Kárpátalja egész Európa legfontosabb politikai pontja lesz. Epén ezért Romániának élénk érdeklődéssel kell fi­gyelnie a fejleményeket es meg kell határoznia politikáját a keresztező érdekekkel szemben. Mi nem avatkozhatunk a szláv kérdésbe, mert nem érinti érdekeinket. Törekednünk kell azonban arra, hogy a Bécsben létrehozott béke végleges béke, legyen, amely a korridor körül élő államok között nem érdekösszéütközesre vezet, hanem békés megegyezésre és barátságos szom­szédságra, 3z legnagyobbrészt a lengyel-román szövetség ügyességétől függ, amely bizonyos nehézségek: " leküzdése után a Kelet legkomolyabb Kapcsolata marad. ííeamul Romanesc ezeket irja: A román kormány: . «. _ i résen áll és ügyel arra, hogy az Srdőskárpátokban élo románok sorsát semmi veszély se fenyegethesse. Egy másik cikkében a Ííeamul Romanesc azt irja, hogy amíg Magyarorszig zajosan élteti a bécsi értekezlet határozatait, addig Len­gyelország a bécsi döntést csak az első lépésnek tekinti a kérdés végleges megoldása felé. Mind Lengyelország, mind Magyarország ízt hiszi, hogy az Erdős-Kárpátok vidéke sajatmaga fogja kérni felosztásit, mert megfosztották minden életlehetőségétől. Egy dolgot azonban ne felejtsenek el:,Csehszlo­vákia uj határait négy nagyhatalom garantálja és a berlini kormány sohasem fogja megengedni .- a bécsi határozatok sutbadobását, A Viitorul az uj élet küszöbén áHő csehszlovík népet biz­tosítja változatlan rokonszenvéről és megdönthetetlen barátságáról. Újból felemlíti, hogy "Magyarország többet kapott, mint amennyire joga lett volna:', A Lumea Romaneasoa ezeket irja: Ungvár es Munkács ujbjl magyal uralom alá került. Magyarország Szlovonszkó leggazdagabb vidékét kapta m^g. Lengyelország a szénbányákat vette cl. Lnnok dacára sem egyik, semmasik nincs megelégedve a zsákmánnyal. Tel he tétlenségük végtelen es hódi tó vágyuk nem ismer határt. A magyal nemesek és a lengyel hordák or­szága nem tudta megvalósítani a közös határ tervét. A lengyel és^magyar sajtó unos-untalan visszatér arra ;> hogy a Bécsben megszabott határt nem lehet véglegesnek tekinteni. Különösképén elégedetlen Lengyelország, mert szeretne az Lrdőskárpátokat felosztani maga es Magyarország között. Ez a kérdés Romániát különösen érdekli. Llőször azért! mert a cseh-román közös határt közelről érinti; m-isodszor, mert nem lehet közömbös Romániára nézie az, ha északi határa mentén pánukrán izgatasi központ létesül; har­madszor pedig azért, mert az LidősMároátokban 13.0C0 román él, akik nem > akarnak lengyel vagy magyar rabságba kerülni, hanem vissza akarnak térni az anyaországhoz, Romániához. Romániának szent kötelessége ezeket a románokat magához csatolni és ezzel egy történelmi igazságtalanságot or­vosolni.

Next

/
Thumbnails
Contents