Bizalmas Értesítések 1938. november
1938-11-02 [1497]
A Na/Vi P d r i s,novanbGr 2./Magyar Távirati Iroda/ A francia közvélemény nagy érdeklődéssel tekint Bécs felé. Parisban^nagyfontosságú nemzetközi eseménynek tekintik a német-olasz döntőbíráskodást és valószínűnek tartják, hogy a mai értekezlet elsősorban a berlin-római tengely belső szoros együttműködésének ünnepélyes megnyilvánulása lesz, általános nézet az, hogy a két tekintélyuralmi nagynatalom között Rómában már télies megegyezés jött létre a magyarcsehszlovák kérdés'lényegét illetően és a Décsi értekezlet voltaképen csak formasáp lesz,Páríafehn kétségtelennek tartiák. hogy a döntőbiraskodó ítélet* semminemű súrlódásra sem fog alkalmat szolgáltatni és Magyarosazág. valamint Ösehszlávákia fenntartás nélkül el fogja fogadni a két nagyhatalom döntéséé* A sajtó ma teggel is főként annak kidomboritására szorítkozik, hogy a magyar-lengyel közös jsjatár tervét Róma és lerlin elejtette • és így nyilvánvaló, hogy a tengelyen belül Németország akarata érvényesült* Olaszország - irja a Jour - meghajolt a német akarat előtt és lemondott a lengyel-magyar közös határ terverői. Valószínű, hogy Róma nem ok nélkül áldozta fel a német barátságnak a magyar-lengyel ügyet. Valószínű, hogy Magyarországot Szlovákia területéből kárpótolni lógják, viszont Lengyelország terveinek összeomlásáért semminő karpótlást san. &ap« Egyébként tudott dolog, hogy Németország ausztriai és csehszlovákiai terveinek megvalósulása óta nem sokat törődött Varsó magatartásával. Az 1934-es egyezmény megkötése óta a lengyel-német kapcsolatok sohasem voltak olyan"fagyosak, mint ma» A lap végül megállapítia, hogy a mai döntőbiráskódó ítélet nem Róma, hanem Berlin bélyegét fogja magán hordozni. A Petit Journal szinten hangoztatja, hogy a magyar-csehszlovák kérdésben a német áliá^ont diadalmoskodott. 1 Ruszinföld a németség előretolt bástyája marad. Gnamberlainnak azonban igaza volt. amikor tegnap kijelentette, hogy a müncheni megegyezés nem tekinthető vereségnek, .Ba a müncheni széliemet a hatalmak tiszteletben tartiák, akkor ui béke-korszak veheti kezdetét. Európa átalakulóban van - folytatja a lap, Ízt szeretnők, hogy Franciaország is foglaljon végre állást és necrt szorítkozzék egyszerű szemlélő szerepére. Az Oeuvre megjegyzi, hogy Csehszlovákia ui határait É Paris és London közreműködése nelkul voniák meg, jóllehet a két nyugati nagyhatalom is jótállást vállal ezekért az ui határokért, A lap hasábjain Tabouis asszony ugy véli, hogy az egész döntőbíráskodásnak főleg Szlovákia issza meg . a levet, amellett azonban Lengyelország is rosszul jön ki a dologból, ami főképen Ribbentrop magatartásának köszöntető. A római megbeszélésen Ribbentrop hangoztatta, hogy német részről bizalmatlansággal ítélik meg Lengyelország magatartás 11.. A magyar-lengyel közös határ a lengyel elgondolás szerint nyilvánvalóan a Keleti német előretörésnek akar gátat vetni. Német részről Lengyelország magatartását barátságtalannak ítélik. Másfelől Ribbentrop közölte Mussolinival, hogy amennyiben Olaszország tovább támogatná a magyar-lengyel Ügyet, Németország a maga részéről fontolóra venné, hogy támogassa-e Olaszország kxüx külön követeléseit. Mussolini bámulatos gyorsasággal engedett Ribbentropnak - irja a lap. Az Ordre megállapítja, hogy mialatt a hatalmak nagy része súlyos belpolitikai kérdésekkel küzd, addig Németország külpolitikai téren, cselekszik.