Bizalmas Értesítések 1938. október
1938-10-02 [1496]
A Má/Zs Paris, október 2. /Magvar Távirati Iroda / Imrédy Béla miniszterelnök rádióbeszédét a reggeli lapok nagyrésze ismerteti". A magyar álláspont hivatalos körvonalazása nagy figyelmet ébresztett Páriában és általában jó benyomást keltett a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy Magyarország nem akarja kalandokba vetni magát, viszont franci* részről tudomásul veszik azt, ho.y Magyarország semmi esetre sem mond le jogos követeléseitől. A lapok kiemelik, a rádaidbeszádből azt a mondatot, amely szerint Magyarország/ elégedetlen a müncheni megegyezéssel, mert a magyar kisebbség sorsát csak a szabad önrendelkezési elvre támaszkodva lehet rendezni. Figyelmet"' . . keltettek — .; továbbá a miniszterelnöknek a fiatal nemzedékhez intézett szavai is. Noha a francia közvélemény nagyrésze ma még nem foglalt határozottan állást a magyar követelésekkel-, egves lapok maris utalnak arra, hogy a csehszlovákiai kérdést a maga egészében kell rehdfezni. Hangok emelkednek itt*ott a magyar kisebbségi követelések kielégitése mellett is. Az Epoque cimii lap budapesti távirata szerint Imrédy Béla miniszterelnök rádióbeszéde után nyilvánvaló, hogy a magyar korinúny a közvélemény sürgető nyomása alatt elhatározta, hogy meggyorsit ja a csehszlovákiai "magyar kisebbségi kérdés pozitiv rendezése erdekében kifejtett tevékenységét. Első bizonysága ennek azv hogy Budapest " lép'sfet tesz Prágában és a tárgyalások azonnali meginditasát kéri. A Republique ilyen cim alatt ismerteti a beszédet: Magyarország nem akar kalandosba bocsaitkozni, de nem mond le követeléseiről". Az Excelsior hasonló megállapitást tesz. A latin * A magyar követelések " cimmel bő kivonatban közli a rádióbeszédet. .... í Imrédy hangoztatja, hogy Magyarország nem adja fel jogos kö vetéléseit írja a Petit Journal a beszédet ismertető távirat élén. A csehbarát Ordre szerint líi A alatt Lengyelorság örömmámorban ünnepli Teschen visszacsatolását, Maevamr^áo követeié sekkal éli elő*. Piétri volt miniszter a jobboldali Jour hasábjain állást foglal a magyar kisebbsági követelések mellett. A magyar és .a lengyel kisebbségi követeléseknél messzebbre kell tekintenünk. - írja .A magyarlenével barátság nem t egnapi keletű és gyökerei a történelmi múltba nyúlnak vissza. Budapest és Varsó igazi oélia az, hogy közös határt teremtsenek a kér ország között. A rutén folyosó ma még meggatolia ennek a célnak megvalósítását. Mindent összevéve amikor a szenvedélyek mar lecsillapodtak Csehszlovákia összekötő kapocs lehet Magyarország és lengyelors ág között. Dea magyar kisebbség követeléseit szintén ki kell elégíteni. Ha egy testrész üszköszödésbe megy át, ugy le kell azt vágni, de nem szabad tul rövidre méretezni a levágást. Másfelől - irja Piétri - Csehszlovákiának független fennállást kell biztositani és hisszük, hogy Budapest és Varsó is ekként vélekedik. Az AUbe a néppárti demokraták lapja,..az általános helyzettel foglalkozva usy véli, hogy Münchenben korántsem rendezték a csehszlovákiai kérdést, ellenben a müncheni értekezleten nyilt kérdéssé tették az egész dunai ügyet. Senki nem képzelheti, hogy az események megindult áradata fele uton" fog megállni. A vqgsőkig kell niafcd elmenni, - ez ma mar senki előtt sem lehet kétséges.
