Bizalmas Értesítések 1938. október
1938-10-07 [1496]
o Ma/Ma F á r i s, október 7. /Magyar Távirati Iroda/ Pezet képviselő, a képviselőház külügyi bizotV ságának alelnöke, az Aube ciraü lap hasábjain Gratz Gusztávtól és Eenestől nyert érdekes adatok alapján ismerteti azt a meghiúsult magyarcsehszlovák közeledési kisérletet, amely 1921 március havában Bruckban zajlott le. Pezet cikkének bevezetésében megállapítja, hogy Magyarország kisebbségi követelései jogosul t-k . Magyarország rrágávaí szemben jogosan hivatkozhatik kétségbevonhatatlan történelmi érveire. Nagy kár, irja Pezet, hogy rrá^a nem szolgáltatott ^j, 0 yarországnak kellő időben s önként igazságot. A csensz lovak kormány néha haj Ja n dósa-ót mutatott ugyan erre, He a cseh nacionalizmus kifejlődése meggátolta Masarykot es Benest abban, hogy megvalósítsák ezt az igen bölcs szándékot. Az 1921-i közeledési kiserlet részleteit 1934ben maga Benes, 1935-ben pedig Gratz Gusztáv ismertette előttem. Gratz szives volt az eseményeket aláírásával ellátott irott szövegbon foglalni össze számomra. Gratz. a Teleki-kormány külügyminisztere, a békeszerződések megkötése óía kivánatosnak tartotta, hogy ii^arország közeledjék szomszédaihoz, a magyar közvélemény azonban nem rokonszenvezett őzzel a gondolattal . 1921 január havában a kormánypárt értekezletén Gratz határozottan hangoztatta a közeledés szükségességét. Benes néhány héttel °zelőtt szinten kivánatosnak minősítőt te a i-ia varországhoz való közeledést. Teleki miniszterelnök s Gratz Gusztáv egyik &x Csehszlovákiában lakó barátjuk, Szapáry László b róf ut u án közölték Benessel, hogy hajlandók volnának a magyar-csenszlovák viszony megjavítsa céljából tárgyalásokat kezdeni, ha Frá^a belemegy abba, hogy az összes függő kérdéseket, a határok kérdését is beleértve, békés megegyezéssel rendezzék. Prága nem zárkózott el az eszme elöl s ozapárynafc az volt a benyomása, hogy Csehszlovákia meglehetősen messzemenő határkiigazitásba is belemenne, ha ezzel szemben Budapest egyezményt irna alá, amelynek értelmében a két állam a jövőben közös külpolitika i vonalvezetést fog követni. Frága megtartotta volna ugyan Pozsonyt s a város katonai védelme szempontjából szükséges körzetet, de hajlandó volt átadni a Duna balpartján elterülő magyarlakta területeket egészen Nyitráig. 1921, március 14,-én Teleki Pál gróf és Gratz Gusztáv személyesen találkozott Benessel és Hotovecceí a brucki líarrachkastélyban. A tárgyalások igazolták Sza.páry biaakodását. Benes hajlandó volt a' magyarlakta területeket átengedni, viszont messzemenő kisebbségi jogokat kért a Magyarországon lakó tótok számára. Benes elgondolása szerint a területek átadására két év leforgása alatt került volna sor, Időközben a két ország közvéleményét fokozatosan előkészit ették voina az összebékültfsre s a közeledést azonnal magyar-aseJiszlovák gazdasági szerződés megkutesével vezették volna be . öajnos, a két kormány vezetői nem tudták megnyerni országaik közvéleményét a brucki tervnek. Nem túlozunk, amikor európai szerencsétlenségnek minősítjük a megegyezés meghiúsulását. Pezet végül reméli, hogy a magyar-kisantant közeledés számára most uj lehetőségek nyílnak. A dunai kérdések ismerői ugy vélik 2 hogy ez a közeledés nagy "védelmi és együttműködési" oolitika kiindulópontja lehet. De a"pillanat okos és merész kezdeményezéseket tesz szükségessé s nem szabad bevárni a müncheni egyezményben kiszabott háromhavi iiatáridŐ leteltét.
