Bizalmas Értesítések 1938. október

1938-10-24 [1496]

o-u/h/no Bukarest október 24 . /Jte^r Távirati iroda/ A Kronstaedter Zeitung azt.' irja, nogy ha Magyaror­szág csak azokat a területeket követelte volna vissza Csehországtól, ahol mag*yarok élnek többségben, akkor az áthidalás már megtörténhetett volna. Magyarország ebben ez esetben számíthatott volna azzal, hogy a müncheni egyezményt aláiró á'lamok elismerik kérésének jogosságát. Magyarország azcnban követeléseiben-tovább ment és kérte a közös lengyel-magyarhatá r megvalósítását. Jsz a követelés csak akkor volna teljesíthető, ha igaz volna az a magyar állítás, hogv Ruszinszkó la­kossága vissza akar kerülni a magyar uralom alá. A"közös határ meg­valósítása érdekében eddig csak érdekelt állam - Magyarország és Lengyelország - exponálta magát, a többi állam csak akkor járulna.. . hozzá, ha Ruszinszkó lakossága ezt a megoldást magára kedvezőnek talál­né^s elfogadná. A zipsereket sem lehet visszacsatolni Magyarországhoz anélkül, hogy ö maguk ezt el nem határoznák; a jelek szerint azonban'soma mi körülmények között sem szándékoznak visszatérni Magyarországhoz , ahol a múltban szomorú clnemzetletlenitesnek voltak kitéve. Az uj szlovák kormánynak német miniszter-tagja is van, ezzel szemben Magyar­ország mit nyújtott a német lakosságnak? Magyarországon egy becsületes nemetet, aki a német nevek elm; gyáros i tása ellen tiltakozott több évi börtönnel sújtottak, a hatóságok legnagyobb terror fejtik ki a német­lakta területeken és még sírfeliratokat sem engednek német nyelven. A hatszázezer németnek nincs egyetlenegy német nyelvű középiskolája sem és a németeket, mint árulkó árulókat kezelik. Ha tehát a zipserek nem hajlandók visszatérni Magyarországhoz, ezért egyedül Magyarország a hi­bás. A zipserek saját bőrükön apaszt alták a magyar uralom jótéteményeit. A müncheni egyezményt aláiró hatalmak tehát nem fogják megengedni, hogy a németeket a magyar clnemzetieüenitő karjaiba kergessek. A Viitorul megismétli, hogy Magyarország olyan területeket követel, amelyek soir sem tartoztak hozzá, sohasem voltak az övéi és amelyekre nincs is semmi joga. A magyar követelések teljesítése az ön­rendelkezési jog sárbatiprása lenne és közvetlen veszélyt jelentene az utódállamok számára. A Semnalul szerint a ruszin nép most husz éve kiszaba dult a magyar rabszolgaságból és semmilyen indokolással sem kénysze­ríthető arra, hogy oda újból visszatérjen. A félhivatalos Románia irja: Természetes szövetségeseink gyengítése céljából mesterkedések történtek, persze nem barátaink ré­szerői. Az ekörül felmerült neheztelések talán form: ilag megmagyarázhatók, érdemben azonban nincs létjogosultsága. A lengyel külügyminiszter semmi esetre sem kór thetett Mroly királytól olyasvalamit, arai Románia presztízsének csökkenésével járna. Len -yelországban é pugy, mint Romániá­ban jól ismerik azokat az évszázados összeköttetéseket, a közös és egysmást kiegészítő érdekeket, amelyek a két ország között fenná Iánál Az ilyen alapokon nyugvói L „ngyei-román kapcsolatok mellett a kisebb természetű nézeteltérés csak igen viszonylagos és átmeneti jellegű lehet. A. két ország képese at< tul fogja élni ezeket a muló félreértéseket. Jorga a Neamul Romanesc-ban"Polungaria f ' cimü cikkében irja: A galíciai rutének lármás tiltakozása ellenére uj államalakulat ki­építése van készülőben. Lz a máris nagyhatalomként viselkedő Lengyel ország politikai eszköze lenne. Polungária megvalósításának tervé csu­pán bizonyos hegemónikus törekvések megnyilatkozásának uj formája, amelyek révén felettünk akarnak főhatalmat gyakorolni. Az eszme nem U J, Polungaria már ötszáz évvel ezelőtt ^agy Lajos alatt is létezett és akkor is a legnagyobb veszélyt jelentette számunkra. A maga kárán tanul az okos. (~ltdC / ifit ! i i . . r> ! ^ T

Next

/
Thumbnails
Contents