Bizalmas Értesítések 1938. október
1938-10-24 [1496]
o-u/h/no Bukarest október 24 . /Jte^r Távirati iroda/ A Kronstaedter Zeitung azt.' irja, nogy ha Magyarország csak azokat a területeket követelte volna vissza Csehországtól, ahol mag*yarok élnek többségben, akkor az áthidalás már megtörténhetett volna. Magyarország ebben ez esetben számíthatott volna azzal, hogy a müncheni egyezményt aláiró á'lamok elismerik kérésének jogosságát. Magyarország azcnban követeléseiben-tovább ment és kérte a közös lengyel-magyarhatá r megvalósítását. Jsz a követelés csak akkor volna teljesíthető, ha igaz volna az a magyar állítás, hogv Ruszinszkó lakossága vissza akar kerülni a magyar uralom alá. A"közös határ megvalósítása érdekében eddig csak érdekelt állam - Magyarország és Lengyelország - exponálta magát, a többi állam csak akkor járulna.. . hozzá, ha Ruszinszkó lakossága ezt a megoldást magára kedvezőnek találné^s elfogadná. A zipsereket sem lehet visszacsatolni Magyarországhoz anélkül, hogy ö maguk ezt el nem határoznák; a jelek szerint azonban'soma mi körülmények között sem szándékoznak visszatérni Magyarországhoz , ahol a múltban szomorú clnemzetletlenitesnek voltak kitéve. Az uj szlovák kormánynak német miniszter-tagja is van, ezzel szemben Magyarország mit nyújtott a német lakosságnak? Magyarországon egy becsületes nemetet, aki a német nevek elm; gyáros i tása ellen tiltakozott több évi börtönnel sújtottak, a hatóságok legnagyobb terror fejtik ki a németlakta területeken és még sírfeliratokat sem engednek német nyelven. A hatszázezer németnek nincs egyetlenegy német nyelvű középiskolája sem és a németeket, mint árulkó árulókat kezelik. Ha tehát a zipserek nem hajlandók visszatérni Magyarországhoz, ezért egyedül Magyarország a hibás. A zipserek saját bőrükön apaszt alták a magyar uralom jótéteményeit. A müncheni egyezményt aláiró hatalmak tehát nem fogják megengedni, hogy a németeket a magyar clnemzetieüenitő karjaiba kergessek. A Viitorul megismétli, hogy Magyarország olyan területeket követel, amelyek soir sem tartoztak hozzá, sohasem voltak az övéi és amelyekre nincs is semmi joga. A magyar követelések teljesítése az önrendelkezési jog sárbatiprása lenne és közvetlen veszélyt jelentene az utódállamok számára. A Semnalul szerint a ruszin nép most husz éve kiszaba dult a magyar rabszolgaságból és semmilyen indokolással sem kényszeríthető arra, hogy oda újból visszatérjen. A félhivatalos Románia irja: Természetes szövetségeseink gyengítése céljából mesterkedések történtek, persze nem barátaink részerői. Az ekörül felmerült neheztelések talán form: ilag megmagyarázhatók, érdemben azonban nincs létjogosultsága. A lengyel külügyminiszter semmi esetre sem kór thetett Mroly királytól olyasvalamit, arai Románia presztízsének csökkenésével járna. Len -yelországban é pugy, mint Romániában jól ismerik azokat az évszázados összeköttetéseket, a közös és egysmást kiegészítő érdekeket, amelyek a két ország között fenná Iánál Az ilyen alapokon nyugvói L „ngyei-román kapcsolatok mellett a kisebb természetű nézeteltérés csak igen viszonylagos és átmeneti jellegű lehet. A. két ország képese at< tul fogja élni ezeket a muló félreértéseket. Jorga a Neamul Romanesc-ban"Polungaria f ' cimü cikkében irja: A galíciai rutének lármás tiltakozása ellenére uj államalakulat kiépítése van készülőben. Lz a máris nagyhatalomként viselkedő Lengyel ország politikai eszköze lenne. Polungária megvalósításának tervé csupán bizonyos hegemónikus törekvések megnyilatkozásának uj formája, amelyek révén felettünk akarnak főhatalmat gyakorolni. Az eszme nem U J, Polungaria már ötszáz évvel ezelőtt ^agy Lajos alatt is létezett és akkor is a legnagyobb veszélyt jelentette számunkra. A maga kárán tanul az okos. (~ltdC / ifit ! i i . . r> ! ^ T
