Bizalmas Értesítések 1938. szeptember

1938-09-13 [1495]

-o- Kö/VA Buk a re st , szeptember 13. /Orient Badio/ , Az egész román sajtó élénk erdeklődéssol foglalkozik Hitler kancellár beszédével, amelyről megállapítja, hogy a feszültséget pillanatnyilag enyhítette ugyan, de telve van veszélyekkel a jövő szempontjából. Az Univeisul szerint a Pührer kijelentései semmi kétséget sem hagynak fent aziránt, hogy Németország elszánt akarata minden eszközzel megvalósítani »seh céljait Középeurópaban és Keleteuróoábam Hitler kijelentései nyugtalanítják a birodalom minden szomszédját, mert nyíltan hangoztatják az esetleges megtámadásra való szándékot. Ha üt majd az óra,a fbf. mi föladatunk az lesz, hogy összefogva készen álljunk. _ • . , , Gafencu a Timpul/megallapitja, hogy a Pührer kijelentései ^nem ok»ztak ugyan helyrehozhatatlan karokat, s bár semmivel som javítottak meg a helyzecet ás továbbra is fennmarad a válság, mégsem rcm. holtak le minden hidat. A helyrehozhatatlan szerencsétlenséget csak a f szoros angel-francia együttműködés feárithatja el. Románia megítélése éié ' szerint a Hitler beszéde által teremtett helyzet igen kényes ha nem sulycs. Bar a beszéd bizonyos enyhülést hozott, a jövőre nézve továbbra is fennmarad a nyugtalanság. Lfa*^ _ M _ , Németország - irja a Moment - hétfőn ott érezte birodalma Itörül isatsaxacksroix a megszámlálhatatlan fegyveres erők raivonalának aoállancafc és ez elegendő volt. /MTI/ 0 K'Ú/VA B r ü s s z e 1 , szeptember 13. , Az Economiste Belge budapesti tudósítója Horthy kormányzó es a magyar államférfiak berlini látogatásával foglalkozva többek között a következőket irja: • - A magyar nép egy jelentős része bizalmatlan azokkal a nemet ja vasit tekkal szemben, amelyeket Berlinben megfogalmaztak de amelyekről pillanatnyilag egy S2ót sem lehet hallani. Itt Budapesten a k közvélemény előtt ellenszenves az a gondolat, hogy Magyarország csatlakozzék a Rómát .Berlinnel összekötő ívhez. A magyar nép" egy jelentős rés* kifejezésre is juttatja ezt a visszautasítást, megjegyezve: "Rómával megy? még a dolog - Berlinnel, soha - nem akarunk megkötözött kézzel ás lábbal kiszolgáltatottak lenni."fl magyar n£p jelentós része nyíltan kifejezésre kii. vánja juttatni érzelmeit^ oly módon, hogy a világ és'Európa hivatalosan is t. ^ is ,ismerje a nemzet "érveiésót". Mindamellett bizalommal viseltetik azók iiánt, akik ma Magyarország sorsát intézik, de azzal a feltétellel, hogy Magyarország megőrzi teljes szuverenitását. Magyarország nem akar senkinek a vazaJusa lenni. A magyar nép jelentős része azt mondja: "Nem akarunk valamely becstelen alkudozás félrevezetett alanyai lenni. Ma-, gyarország szuverenitását sohasem fog|ák megsérteni, mert tudni fégjük azt megvédeni. Nem tiltjuk meg kormányunknak, hogy jó viszonyt tartson iean Németországgal, ugyanolyan jó viszonvt

? mint a kis antanttal és minden más nemzettel, de sohasem fogjuk megengedni, hogy az országot kiszolgáltassák a külföldnek. Átkozott l©gyen aki, mint Seys-Inquart, a magyar 'Júdás szerepát játszaná. " Magyarország szabadon és függetlenül akar élni és kész érvényesíteni jogait. /MTI/