Bizalmas Értesítések 1938. szeptember

1938-09-12 [1495]

Sa Ta/Ln Varsó, szeptember 12. /Magyar Távirati Iroda/ A vilnoi Slovo hasábjain érdekes vita látott napvilágot a német-lengyel viszonnyal és a cseh feszültséggel kapcsolatbán. StudniczKi, a lap publicistája a lap szeptember 11-iki számában kifejti, hogy a Németország és Csehország közötti fegyveres összeütközés Lengyelország érdekében áll. Lengyelország ugyanis • visszaszerezhetné tescheni Sziléziai és közös határra tehetne szert Magyarországgal. Fegyveres összeütközés esetén Lengyelországnak semlegesnek Kell maradnia, de ennek fegyveres semlegességnek kell lennie, hogy megakadályozza a szovjet-erőknek a lengyei határon való átlépését. A cikkíró a továbbiakban vitába száll a IJasz prz:,gladdal, amely szerint Lengyelországnak a háború elején meg kell őriznie semlegességét és ki kell várnia, mit cselekszik Franciaország és Anglia. - 3z az okoskodás - irja Studniczki - zsidó álláspont, de nem lengyel. Mi egy lokaiizált,nemet-francia háború esetén csak nyerhetünk^mert ilyenmódon az Olzán tuli lengyeleket visszaszerezhet 'ük, t loannálinKább előnyös, mert a mai helyzetben népszavazás a számunkra még rosszabb eredményt hozna, mint évekkel ezelőtt, minthogy a cseh kormány :sokezer lengyelt Gseh-Sziléziából az ország belsejébe költöztetett. A háború fő előnye azonban az északi Magyarországon keresztül húzódó cseh korridor likvidálása volna. A lapnak ugyanebben a számában Cap-Mackiewicz vitába száll a cikkíróval. Kétségesnek mondja, hogy Lengyelország arra tudná kényszeríteni Csehszlovákiát, hogy az orosz szövetségről lemondjon. Kétséges az is, hogy Lengyelországnál: igen nagy haszna volna az etnikai lengyel terűletek Lengyelországéhoz való visszatéréséből, mert ugyanebben az időben Németország sokkal többet nyerne, mint Lengyelország és a német pattner aránytalanul jobban megerősödne, mint Lengyelország. Az egyetlen tényleges előnye a háborúnak a Magyarországgal való közös határ visszaszerzése volna., de erre diplomáciailag nem készültünk fel kellőképpenr irja. Szerinte a Magyarországhoz való közeledés történeimi szükség. Lengyelország.ipolitikaját már régebben össze kellett volna kapcsolni a,magyar politikával. A továbbiak során sajnálkozik, hogy Lengyelország nem^eend ezte vitát kérdéseit Németországgal és nem használta ki az 1934-ben megteremtett enyhülést. A jelen helyzetben Smigly-Rydz marsallnak kellene hasonló szerepet játszania, mint annakidején Fochnak Franciaország és Anglia között;, összekötne a lengyel politikát a magyar politikával és megteremteni a katonai és politikai szövetséget Magyarországgal. Végül éles bírálattal illeti a jelenlegi lengyel külpolitikát, amelynek esélyeit Beck külügyminiszter nem tudta kellően i.ira sználni.