Bizalmas Értesítések 1938. szeptember
1938-09-01 [1495]
0 Ho B u k. o i est, szeptember 1. /Magyal íáviiati Iroda/ Az Univeisul foglalkozik a Kományzo'Ur németországi látogatásával és azt irja. hogy 8 hivatalos látogatáson Horthy kormányzó meggyőződhetett, hogy a német nép előtt szimpatikus a magyar nemzet. Sitiéi ennek beszédében nyíltan kifejezést is ndott, Hitler oe szódé bői ki lehetett orozni, hogy Nyugatmagyarorszagot, .amely az Anschluss folytán mos t már Németországhoz' tartozik, véglegesen nemét tulajdonnak lehet tekinteni. Ennek ellenemet Németország nem fog fokozott figyelmet fordi4 tani a Magyarország" területén élő német kisebbségre ós nem okoz ebből ki folyólag nehézségeket a magyar kormánynak. Magyarország, bár,hogy ellensége a kommunizmusnak, nem csatlakozott a bolsevistaellenes fronthoz, hanem megmaradt a népszövetség mellett., amelyet a szószéknek tekint a revizió erdekében folytatott harcában. Magvarország, • amely első stációja a nemet expanzió utjának, nem fog tudni ellenállni"a nemet terjeszkedésnek már azért sem, mert nincs meg a kellő belső rend az országban. A földreform ^még minőig nincsen elintézve, .egymást követik az antiszemita kilengések, a középosztály leszegényedett és az értelmiosztály munkanélkülisége igen nagy. 0 Ho B u k a r e s t , szeptember 1. /^ agyar l'ávirati Iroda/ A Neamul Eomanescc szerint Románia sokban hozzájárul a blcdi tárgyalások sikeréhez azzal, hogy rendet teremtett a kisebbségi kérdésben• Bománia sohasem követett eihemzeiálenitő, vagy elnyomó politikát. Igazolja est az a tény, hogy a román^állam szolgálatában mégjna is állanak • olyan mag'/ar tisztviselők, ,akik még ma sem beszélik az állam nyelv ét. Hománia mind ig becsületes és megértő politikát foly tátott, áa kisebbségekkel szemben és őszinte jóbaratságben ólt mindig a lojális magyarokkal. ' 0 Ho Bukarest, szeptember 1. /fagyai i'ávirati Iroda/ Pop- Ghitza volt kisebbségi államtitkárba kisebbségi problémáról cikkezik a Timpulban. P. cikkiró szerint a békepolitika egyik legfontosabb elve: jogot a"többségnek és jogot a nemzeti kisebbségeknek. Azt kérdezne tik csodálkozva a kisebbségek, - amelyek állandóan az elnyomás ellen panaszkodnak, hogy szükséges-e jogot biztosi tani a többségi népnek is. Határozottan igen! A revízió - különösen Magyarországon - non más, mint nvilt ós merész "megtagadása a többségi jogoknak. Zajosan tüntetve szon állitólagos jogtalanságok miatt, amelyeket az utódallamokban élő magyar kisebbségekkel" szembe n köv étnek el, a'revizionista . politika /tulajdonképpen egy régi jogtalanság restaurációját akarja elérni,, mert újból le akarja igázni azt a többségi .népet, amelyet n vijashábóiu szabadított fel az elnyomásból. A nemzeti kisebbségeit kétségbeVonni, egyenértékű az uralom alapjainak aláásásával. Elitéli a cikkiró a szemetszemért, #oga t-eí'ogért politikát is ; amely csak veszélyes lehet egy állam életére.'A vak gyűlölet és bosszúvágy csak rossz tanácsadó lehet. Nem helyesli a kisebbségek üldözését se/.-.és azt találja a leghelyesebbnek, ha a kisebbségek a többséggel azonos jogokat élveznek. Ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele a legteljesebb lojalitás.
