Bizalmas Értesítések 1938. augusztus

1938-08-20 [1494]

I Kö/Dn Prága augusztus 20. /Havas/ Kroí'ta külügyminiszter vasárnap Blcdbe utazott, ahol résztvesz a kisantant értekezletén, amely Sztoiadinovics jugoszláv miniszterelnök és külüVzvminisztei elnöklete alatt ül össze. Az értekezletnapirendjén . __. « az időszerű nenaetközi kérdések megvizsgálása szerepel. . l~ Krofta külügyminisztei a bledi értekezleten beszámol a szudétanémet kérdés és a nemet-coeh viszony állásáról. Jugoszlávia és Románia tájékoztatja majd Csehországot a szalonikii egyezmény megkötéséről. A bledi tanácskozások előterében a magyar kérdés áll. Hír szerint a ma^yar-kisantant tárgyalások jó ütőn haladtak mindaddig, amig a szudétanémet kérdés válsága e tárgyalásokat hirtelen megszakító tta. A kisantant hozzájárult Magyarország'ujraf elfogy verkezésónez, aminek fejében Magyarországnak a három kisantantállam mindegyikével támadást kizáró kétoldalú szerződést kellett volna kötnie. Tervbe vették a kisebbségek sorsának kétoldali szerződések utján v«lő rendezését is, amikor hirtelen a szudétanémet kérdés kiéleződött. Magyarország számi tv a Csehszlovákia nehézségeire azt remélte, hogy y

hála a^rága által kidolgozott uj ki^ sebbségi szabályzatnak, ellenszolgáltatás nélkül megkaphatja kisebbségei számára ugyanazokat az előnyöket, mint amilyeneket a nemetek kapnak majd s ezért egyelőre nem volt hajlandó tárgyalni Csehszlovákiával. & másik két tárgyaló fél azonban,—Románia és Jugoszláviay amelyeknek maguknak is nagy magyar és német kisebbségeik vannak, erősen nyugtalankodott amiatt, hogy Prága túlságosan messzemenő engedményeket ad esetleg saját, kisebbségeinek. Mig egyfelől Anglia azon fáradozik, hogy közeledést hozzon lét reliíogyarország és a kisantant között, másfelől a német birodalom tovább negatív magatartásra biztatja Magyarországot Csehóiszággal szemben. A há rom kisantant-állam közös érdeke előreláthatólag rábírja majd ezt a hároi államot arra, hogy Eledben arra az álláspontra helyezkedjék, amelyet a román külügyminiszter már elfoglalt akkor, amikor nem volt hajlandó tárgyalni Magyarországgal Csehszlovákia nélkül. A bledi értekezleten alighanem szóbakerül a dunai hajózás kérdése is. A kérdés elsősorban Magyarországot és Jugoszláviát érdekli. Tudvalevőleg Németország, amely Ausztria csatlakozása óta szintén dunai _ állammá lett^ azt kivárna, hogy a Bukarestbe menekült nemzetközi Duna-bi zottság helyebe olyan ednunisztiativ bizottságot létesítsenek, amelynek Németország, Magyarország;, Románia, Jugoszlávia ós Bulgária, tehát kizár lag dunai allambk lennének tagjai. Belgiumnak, Franciaoi szagnak, Angliának. Olaszországnak és Görögországnak ki kellene lépniök a bizottságból. Yi A Narodni Politika szerint ez, azt jelentené, hogy Németország vezető szerepet kapna a dunai hajózás kérdésében. Ezt a kérdést nem lehet Bledben megoldani. A kérdés rendezésére majd azon a külön értekezleten kerül sor, amelyet a nagyhatalmak kezdeményezésére fognak összehívni. /MTI/ l¥ Zn/Zv) B e r 1 i n , 20. August. Aus Burgos wírd dem DNB gémeidet: Staatschef Pranco hat an den ungari sch e^Reichsvervveser von Horthy anlasslich de* ungarischen Nationalíeiertags ein Glückwunschtelegramm gerichtet. /MTi/