Bizalmas Értesítések 1938. június-július

1938-07-01 [1493]

A Politika cimü lap 3 eltiltó se szerint Imrédy mi­niszterelnök római látogatása után közvetlenül Londonba utazik és ott nagyon fontos megbeszéléseket folytat. Amikor Imrédv átvette a minisz­terelnökséget, azt az óhaját fejezte ki, hegy Angliával minél szorosabbá tegye Magyarország kapcsolatait. Ennek megfelelten Londonban fontos poli­tikai es pénzügyi tárgyalásokat folytat. Imrédynek, mint a Nemzeti Bank elnökének, kitüno kapcsolatai voltak a londoni pénzügyi körökkel és eze­ket az összeköttetéseket felhasználja mostani tárgyalásainál. Angol poli­tikai körökben hangsúlyozzák, hogy Imrédy londoni látogatásának ígen nagy }f} en í ős< !$ e ^ f 1 Közép91 rónai helyzet és az Anschlus s'kövétkeztében be­állott változások szempontjából. Ba To/L Róma, július 1./Magyar Távirati Iroda ./ A Régime Fascista "A katolikusok és az Anschluss" cimme 1 cikket közöl dr. Waitz Zsigmond salzburgi érsek tollából, aki az elmúlt napokban kihallgatáson jelent meg XI. Pius pápánál. Az érsek hivatkozik arra ? hogy a külföldi sajtó még nem tért napirendre az osztrák püspöki kar április lO.-i nyilatkozata felett ésmegemliti, hogy igen sok külföldi lap birálat tárgyát tette az osztrák püspöki karnak a nem­zeti szocialista kormányzattal szemben elfoglalt magatartását. Különö­sen azt kifogásolták a külföldön, hogy'az osztrák katolikus püspökök - miután még februárban az osztrák haza szabadságáért és függetlenségéért való imádkozásra buzdították a híveket - egy hónappal később már elismer­ték Hitler Adolfot ausztriai államfőnek. Az érsek ezzel szemben hivatko­zik S zen t Pál kijelentésére, amely szerint a világi tekintély Istentől származik s a keresztény eni)érnek kötelessége engedelmeskedni a tekin­télynek. Az egyház is mindig azt tanította, hogy engede Imeskedni kell annak a világi hatalomnak, amely biztosítani tuaja az állami élet rendját. Vájjon szemére lehet-e ve^ni ezek után Innitzer biooros-érseknek, ho^y örömmel alávetette magját az uj polgári hatalomnak és késznek nyilatkozott arra, hogy közreműködjek az uj Németország felépítésénél? A cikkíró ér­sek tiltakozik az ellen az állítás ellen, mintha Ausztriában az utóbbi években szeres együttműködés lett volna a politika ás a vallás közt. Igaz, hogy az osztrák politikai élet vezetői katolikus érzelműek Tolták, de az egyház sohasem igyekezett őket kormányzati munkájukban be­folyásolni, jlegemliti az ér sek cikkében, hogy az egyház már az elözö kor­mányzati rendszer al a tt sokszor felemelte szavát a keresztény jelszóval elkövetett vi sszaélése k ellen és rámutatott arra, hogy a korporációs rendszer mögött sokszor önös érdekek húzódtak meg. Minthogy tehát Ausztriá­ban nem volu szoros kapcsolat az egyház és a politika közo, az egyháznak az Anschluss után nem lehetett fontosabb fel aata, mint az, hogy keresse az egyetértést az uj német hatalommal. Természetesen sok nehézség és csa­lódás következett, de Hitler vezér és kancellár és Innitzer bíboros­érsek megbeszélései azt mutatták, hogy az érintkezés fentartásáva 1 le lehet győzni ezeket a nehézségetet.. Rámutat végűi az érsek arra. hogy a néne t vérségi kötelékhez való tartozás hangsúlyozása nem áll ellentétben a kato­likus egyház tanaival, majd figyelmezteti a külföldi sajtót, hogy eddigi magatartásával csak rossz szolgálatot tesz az ausztriai egyház Ügyének.

Next

/
Thumbnails
Contents