Bizalmas Értesítések 1938. június-július

1938-07-15 [1493]

L To/L L o n d o n, július 15. /ifegyar Távirati Iroda./ Lord Noel Buxton volt munkáspárti földművelésügyi miniszter a 'limesben közölt hosszú nyilt levélben többek között a következőket irja: Az a veszedelem fény ege t, hogy szem elől tévesztjük a csehszlovák probléma sürgősségét. A májas 21.-i epizód azt a benyomást keltette Prágában és Parisban, mintha nem volna szükség drasztikus engeaményekre. A cseh javaslatokat húzzák-halaszt ják, de az események meggyorsíthatják a helyzet kifejlődését. A fanatikus csehek azzai érvelnek, hogy a hagyományos angol politika nem engedheti meg egy kontinensi állam túlságos megerősödését ás hogy Csehszlovákiát fegyverrel is kell támogatni, tekintet nélkül az önrendelkezési jogra. Ez az érvelés azonban - folytatja a nyilt levél - nem menthet fel bennünket az alól a kötelezettség alól, amelyet lord Balfour igy fejezett ki: "A támadás kevésbé csábitóvá tehető azáltal, hogy az igazi sérelmeket orvosoljuk". A levél végül kijelenti, hogy a szudátanémet terűleteknek meg kall adni az önkormányzatot. A cseh miniszterek a. cseh választó tömegek féktelenebb elemeinek követeléseivel állnak szemben. Ebben a helyzetben szükség van annak megér tetésóre, hogy Anglia )s Franoiaorszáfí engedményeket követel az európai béke érdekében és Csehszlovákia érdekeben. A cseh közvélemény egy része kész volna az engedmények ellenzésével mindent kockára tenni. Csehszlovákia kész volna szövetségesét, Franciaor szagot,háborúba dönteni. 1914-ben az ehez hasonló vi szony Szerbia és Oroszország között volt az oka annak, hogy az eredetileg csak a Balkánon kitört háború az egész világra átcsapott. Vaj ion megengedjük-e - kérdi a levél - hogy az ehez hasonló események láncolata meg súlyosabb katasztrófához vezessen? A lap vezércikke a nyilt levéllel foglalkozva, felteszi, hogy a cseh kormány messzemenő engedményeket tenne az összes kisebbségeknek a németek, magyarok, rutének és lengyelek kielégítésére, de Hodzsa miniszterelnöknek a saját párthiveit kell meggyőznie arról, hogv szükség van az engedményekre, Nemsokára elkészül a nemzetiségi törvényjavaslat, de kérdés, hogy a tervezett változások kielégitik-e a szudétanémeteket? Nem vitás, hogy a szudéfanemetek hety zetét már sok évvel ezelőtt kellett volna ja vitám, de az elmúlt két hónap halogatásáért nem volna észszerű a prágai kormányt hibáztatni. Kilátás van rá, hogy a helyi önkormányzat alapján meg lehet találni a megoldást. Maguknak a nemzet iségekne k a kivánságai legyenek a döntő tényezők. Nem szabad tuldraszt ikusnak találni egyetlen megoldást sem, amelyet a túlnyomó többség kivan. Hir szerint Berlin is belátja, hogy a hadügy, külügy és pénzügy irányítását továbbra is a prágai kormány kezeben kell hagyni. A cseh-nemet kérdés nem helyi ügy. mert az eurdpai békát zavaró lehetőségeket rejt, ha bármelyik fél erőszakot használ. Anglia érdeklődésit alakilag igaz^iia az a tény, hogy a kise bbv édelmi szerződések aláírója, de ez az Srdeklődás szélesebb alapokon nyugszik, mégpedig Angliának azen az eltökélt szándékán, hogy elkövet minden tőle telhet őt a nemzetközi viták békés eszközökkel való elintézésének előmozdítására. A tanácsot, amelyet Csehszlovákia kórt. nem egyik vagy másik fél éiaekében, hanem az igazság és a béke érdekében adja meg.