Bizalmas Értesítések 1937. július-december

1937-08-24 [1492]

oG Y Bukarest, augusztus sA. A Tzara Noastra "Ismét a revízió*'' cim alatti cikkében azt" irja," hogy Magyarország régi dühével újból kiállott az' utszélre'és a"dühtől habzó száj'ial ordítja rágalmait mindazok ellen,"akik ellenzik a hazug alapokon álló területi revíziót. Csak az,"aki ismeri a magyarok hátamögötti harceszközeinek arzenálját és ördögi metódusát, 'stohet csapdába, "A magyar ügy" üres szóbeszéd s azt az Isten sem támogatja. Nem értjük, hogy nem pirulnak el szégyenükben a magyarok, ez a kapzsi nép, amikor megtagadjak, hogy egy nép, egy hit, egy nemzet létezik. Hogy lehetnek ennyire buták? Mikor megtudtak, hogy a kisantant újból ülésezik'; a revizionista propaganda budapesti, becsi és genfi titkos hivatalai megkezdték támadásukat Románia és Csehország-ellen. Magyarország a legundokabb és legelvetemültebb irodalommal támad. Ott van a"baj, hogy elvesztették Erdélyt. Magyar rszág gabonaraktárát^ elvesztették"az arany- szén- és vasbányakat, amelyeket oly hosszú idon keresztül kizsákmányoltak. Ezért van ; a a nagy méregfecskendezés, A magyarokra jellemző szegyentelenséggel újból ráTakarják tenni kezüket erre a gazdag vidékre, ahol a múltban oly hoségesen zsmoroztatták magukat. A magyarok látják, hogy lassan kezdenek "eltűnni a történelemből. Biztosak vagyunk, hogy ép ugy tűnnek el, mint ahogy feltűntek. Európa politikai konfigurációjából el ke*ll tűnjön ez az ország. Ezt a magyarok is jól tudják és éppen ezért harcolnak oly kétségbeesetten a régi uralom'visszaállitana érdekében, Budapest ahol 1919-hen a román bocskor döngött, újból megérheti, hogy idegen zászlók lengjenek felette. Akkor majd adio"a""revizionista almoknak és adio a zsinóros grófok álmának. Jobb lenne, ha'észretérnének, mert addig fosnák feszíteni a hurt, mig az elszakad. Az 1919-es példa még megismétlődhetik./MTI/ • • • • oGY Bukarest, augusztus 24. A Porunca Vremii "Magyar" lovagiasság" cim alatt ir cikket/" Azok közül való vagyok - irja Radu Budisteanu - akik dacára a zsidó intrikáknak, hisz abban,' hogy Budapest és Bukarest között megértés'jöhet létre.""! magyar revízió*"engem nem ijeszt meg mert tudom, hogy milyen nagy és hatalmas a romín hadsereg és nem ijeszt meg a magyarok ismert sovinizmusa sem. A mult évben a gépkocsimat feltartóztatták Magyarországon.mert román zászló volt rajta. A román határ közvetlen szomszédságában áll az arrogáns'MlemíNem!Soha!" szobor, Pozsony mellett Árpád terieszti ki védőlel karját Magyarország felé, a Halászbástya Pedig nemzeti színekkel van kivilágítva. Nagyon szeretném, ha a román nép is ennyire soviniszta lenne; --.•>•.-• • • Megdicséri ezután a cikkíró azokat a magyarokat, akik külföldön tevékenykednek, de hozzáfűzi, hogy már kevesebb felügyeletet gyakorolnak azok kiválasztása felett, akiket Romániába küldenek ki. A legnagyobb büszkeségi-. Árpád fiainak a magyar lovagiassá"g, amelyet elég süríin hangoztatnak is. Nem tudom azonban megérteni, hogy "egy ilyen Io-' vagias magyar hogy lehet hamiskártyás vagy mikép piszkaihatja az orrát, , A Brassóban megrendezett"gépkocsiversenyen a magyar lovagiasság két képviselője, a két Festetich gr§f/briganti módon akarta k^buktatni a román versenyzőt. Ez nem magyar lovagiasság, ez szolga:' tempó. Mi lett volna' azzal a románnal,aki így mert volna viselkedni Budapesten? Hogy megfesteticselték volna! Arpac, Árpád, Te csak tartsad meg magadnak "a Festeticheketü! /fel/ - •