Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-21 [1491]

/-/ To/L P r á g a jápri lís" 21. /Magyar Távirati íruua./ Darányi Kálmán miniszterelnök szegedi beszédéhez a Narodi i Listy a következőket jegyzi meg: A katonai egyen jog usá g kérdésében meg kell állapitani, hogy a kisantant államainak nincs és soha nem is volt Magyarország ellen tárnádé szándéka, A magyar érdeketet mainkább a német propaganda veszélyezteti. E veszély elleni védelmükben a kisantant nem akar és nem is fog útjába állani azoknak a magyaroknak, akik biztosítani akar ják országuk függetlenségét. A magyar kisebbségek ügyében Csehországnak nem lebot indokoltan szemére hány i, hogy elnyomja a magyar kisebbséget. A csehtét köztársaságban élő magyar kisebbségnek annyi törvényileg biztosítót t joga van, mint semmi más ki sebbségnek a világon. A Felvidéken csak néhány tízezerrel kevesebb magyar él mint Budapesten és mégis a felvidéki és kárpátaljai magyaroknak több magyar iskolája van, mint a budapestiek nek. A magyarkisebbségnek a cseh-tot köztársaságban törvényházéi, . ' :

t tartománygyülési képviselői vannak és ezele t demokratikus titkos szavazássol vála szt ja, mind enesetre demokratikusabb formában, mint ahogyan Magyarországon vála sztják a képviselőket. A Cseszke Szlovo vezércikkben foglalkozik a szegedi beszéddel. Ami Darányi miniszterelnök követelését illeti a katonai egyenjogúság dolgában - irja a lap - álláspontunkat Krofta külügym ini sztár már el"ádta, aki kijelentette, hogy a kisantant hajlandó Magyarország felfegyverkezésének problémájáról tárgyalni annál is inkább,mivel a kisantantr.ak/ooho nem volt támadó szándéka Magyarország ellen. Ha sikerül megfelel" biztosítékok mellett kellő utat találni a megegyezéshez, ennek semmi akadálya som lehet. Marad még a kisebbségek kérdése. A cseh-tót köztársaság a magyar kis ebbségnek a anyi jogot adott, amennyit a háború előtti Magyarország sohasem adott az o" kisebbsége in ok és amennyit a mai Magyarország sem ad. kisebbségeinek. Ha Darányi kölcsönös megegyezést keres a szomszédokkal, a magyar kormány számára mindenekelőtt a magyarországi kisebbségi kérdés megoldása jöhet tekintetbe. A magyarországi KÍsebbségeknek - elsősorban a tót testvéreknek^ ugyanazokat a Jogokat kell megkapniok, anelyek^t a eseh-tót köztársaságba n az ottani kisebbségek élveznek, A Sza/Vi Paris, április 21./Magyar Mvirati Iroda/ Az Oouvre mai számában német-magyar feszültségről ir. iz a benyomásunk - irja a lap - hogy Középeurópában Németország politikai tevékenysége ismét aggasztó jelleget kezd ölteni. Budapesten es Bécsben is attol tartanak, nogy Magyarországon hitlerista puccskísérletre kari lhet sor. Berlinben igen neheztelnek Darányira és szzal vádolják, hogy harcot hirdet Horthy "kormányzó ellen, aki letéteményese a magyar hitlerista hagyományoknak. Illetékes német körökben valóságos elképedést keltett Darányi beszéde, amelyben nem beszélt a revízióról, hanem hajlandónak mutató kőzett együttműködni a dunai állomokkal. A lap utal Szálasy őrnagy letartóztatására és ugy tudja, hogy^Szálasy nyolcezer hívének háromnegyed része a hadsereg soraiból kertit ki. 1 nagyhatalmak külügymin? szteriurnáiban 'csaknem érthetetlennek tartják, hogy xioder .. ..- -. honvédelmi miniszter, a hires magyar tábornok, aki meggátolta az első puccskísérletet, tegnap Berlinbe utazott. Mit jelent ezV Bécsben és Budapesten igen kedvezőtlenül fogadták a Lansburyfole kezdeményezést. A két főváros felelős körei azt hiszik hogy Hitler • • ' békés együttműködési szándéka nem őszinte. A német hadseregnek mér egy évre van szüksége, hogy felkészüljön. Németország tehát időt akar nyerni. Középeurópában felvetik a kérdést, vájjon kitörje addig Ma* gyaiországon puccs,