Bizalmas Értesítések 1937. április-június
1937-04-17 [1491]
II u I f'O Y Tő/Tő/F Paris, április 17. /Idavas/ A Temps hosszú oikkben foglalkozik Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár velencei látogatásával, amelynek során találkozik Mussolini miniszterelnökkel. A lap igen nagy fontosságot tulajdonit Középeurőpa jövője szempontjából a velencei megbeszéléseknek. Schuschnigg kancellárnak a Hazafias Arcvonal burgenlandi gyűlésén mondott beszédéből azt a következtetést vonja le, hogy Schuschnigg teljes mértékből ragaszkodik ahhoz a tételhez, amely szerint Ausztria maga választja meg államformáját, de másrészt, a független Ausztria helyzete áemmiképen sem az államformától függ. A kancellárnak hz'a kijelentése kétségtelenül bizonyos mértékben megkönnyiti a velencei tárgyalásokat, némában szeretik" hangoztatni, hogy mindaddig amig Németország fenyegeti Ausztria függetlenségét, a trén"visszaállítása Bécsben bizonyos körülmények között az egyedüli eszköz lehet az Anschluss megakadályozására, de amiéta az 1936. július 11.-én létrejött az osztrák-német megegyezés biztositja Németország részéről Ausztria függetlenségét, Olaszország ugy véli, hogy a Habsburg-restaurácié most mar nem időszerű és nem is hasznos. Igy látják a helyzetei; Romában és ez a politika valőszinüleg megfelel Berlin és Roma együttes álláspontjának. A fasiszta sajté azt tanácsolja Ausztria nak, hogy n vegye tekintetbe mások hangulatát" és'-, folytassa a realitás politikáját. Másrészt azonban Rámában cáfolják azokat a sajtóhireket, hogy a legutóbbi olasz-jugoszláv egyezmények változást idézhetnének elő Olaszors ágnak Ausztria irányában eddig követett politikájában. Ez viszont más probléma és erről majd csak akkor lehet beszámolni, :;ha a velencei megbeszélések eredményeként megállapítják, hogy milyen kedvez* lehetőségek mutatkoznak az olasz-osztrák-magyar blokknak a kisantant államaival való együttműködésére. /MTI/ • — • G Bl/Kr Bukare st, április 17. /Magyar Távirati Iroda./ Bethlen István gróf huovéti cikkéről azt irja a Neamul Romanesc, hogy mig a román sajtó Bethlen megelégedését is kiviva foglalkozik cikkével, a magyarországi sajtó száma sem veszi azt, aminek bizonyéra megvan a maga jelentősége.' Azt lehetne mondani, hogy a magyar ujságpk, amelyek tizenöt éven keresztül a revizió oltárán áldoztak, ma nehezen tudnak sikraszállni egy ellentétes irányú ügy érdekében. F ülönben is Bethlennek Erdélyben még varnak olvan ügvei, amelyeknek tárgyalása nem volna éppen - , , * OPpcrtunus a budapesti magyar hivatalos kebrók részére, mert akkor összehasoi litás t kellene tenni az erdélyi és magyarors ági magyarság helyzete között. A második kérdés tárgyalása a magyar sajtóra nézve még kellemetlenebb, mert Bethlen a romániai magyar kisebbség megmentése érdekében inditotta meg akcióját. Magyarországon tudják, hogy a romániai magyarság Íkapta meg a grófok regi birtokait. A magyarorsággi magyarok tehát rosszabb helyzetben vannak, mint a romániaiak, mert még mai is jobbágyi sorsban élnek. Hogyan követelje tehát a budapesti sajtó a romániai megyar kisebbségek megmentését? Ezzel magyarázható az, hogy a budapesti sajtó nem foglalkozik Bethlen gróf cikkével. A Le Moment szerint Bethlen István azért irta meg békülé'kjny húsvéti oikkét, mert a revizió lehanyatlóban van, mint az ki/ tűnik Eden liverpooli beszédéből, az angol alsóház egyik vitájából és filliao Steed egyik kijelentéséből is.
