Bizalmas Értesítések 1937. április-június
1937-04-13 [1491]
G Bl/FCr Bakarest, április 13. /Magyar Távirati Iroda./ Bethlen István gróf húsvéti cikkére nyilatkozott Vaida Sanda*' az Ellenzék cimii kolozsvári lapnaK Vajda télies mértékben oeatla mind Pamfil Seícarunak, mind Seisanunak a Curentulban, illetőleg az vj^lueirtflibaja a Bethlen akciójára adott válaszát, mert ez a birálat teljeeen megfejel a romén közhangúlatnak: - Remélem - mondta - jhogy ezekután mind a két államban enyhülni fog a feszültség. Bizunk abban, hogy Románia is Magyarország, úgyszintén s román és a magyar nemzet között" Kölcsönös jóakarattal a légkor lényegesen v áltozni fog, sajnálom azonban, hogy Bethlen István békéltető cikkéből nem maradt ki a nepszöv etsée alapokmányának 19. szakaszéra v*ló, időszerűtlen hivatkozási • sajnálom továbbá.áogy Bethlen a Boméniiában éléi magyar egyenek panaszai miatt az egész román politikának tesz szemrehányást, A Curentul kedd reggeli számában szószerinti, fordításban közli Vajdának az Ellenzékben megjelent nyilatkozatát, amelyen azt irja, hogy a nyilatkozatot Vajda finom iróniája hatja át. Bethlen István húsvéti cikkére Vajda a Pesti Napló kiküldött munkatársának is nyilatkozott. Az Universulban Lupas foglalkozik Bethlen cikkével és azt irja, hogy Bethlen karácsonyi cikkével terepszemlét akart tartani, hogy vájjon milyen lenne a román közvélemény válasza a magyar külpolitika fordulására. Bethlen karácsonyi cikke és Rosenbergnek a Volkis cher Beobahhterben megjelent irása között szoros kapcsolat van, tekktve, hogy a reviziós propaganda annyira kellemetlen légkört teremtett már Magyarországnak, hogy a siker lehetőségeit is kétségessé tette.' Saját tapasztalatomból tudom - irja Lupas -/hogy a különféle : külföldön kiadott revizionista közlemények milyen ellenséges légkórt teremtettek több konferencián. Természetes, hogy könnyen be tudtam bizonyiitani, hogy ez a propaganda menijí íre nékülözi az igazságot. Segítségemre sietett ebben Koródi Lutz berlini újságíró is, aki nagy ismerője a román kisebbségek helyzetének. - Bethlen,a Pesti Napló húsvéti számában ujabb cikket irt a közeledés érdekében. Általában Bethlen meg van elégedve cikkében.a román közvéleménv megértő magatartásával. Ettől felbátorodva megismétli-- ajánlatát: hogy Budapest és Bukarest között közvetlen tárgyalásokat kezdjen .Bethlen z ónban olyan állításokat hangoztat, amelyek meggátolják a bizalom érzésének megszületését. Azt állítja, hogy meghamisítaná a történelmet, aki azt állítaná, hogv Románia megszigorított kisebbségi bánásmódja és a reviziós propaganda között összefüggés van, mert hiszen Apponyi Genfben soha nem ejtette ki a revizió szót. Lehet, hogy igaz a van Be tnl en Istvánnak ebben az állításában, a húsvéti cikk szerzője azonvan elfelejtette, hogy a magyar parlamentben, amikor a trianoni békeszerződést ratifikálták, un nepelyes esküt tettek a magyar képviselők: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában és hiszek amillennáris Magyarország feltámadásában. Talán elfelejtette már Bethlen, hogy az egyiK Dudapesti laktanya udvarán maga József főherceg egy zászlószentelés i ünneoség során azt a kijelentést tette, hogy "lengjen ez a zászló uiból sz északi és erdélyi Kárpátok hóboritotta csúcsán es az Adria tenger kék hullámai felett". Bethlen kikötései, amelyeket húsvéti cikkében tett, nem szolgálják az ügyet, mert hiszen nyíltan megmondja, hogy egyetlen magyar kormány sem mondhat le a magyar szent korona volt tartományainak visszaszerzéséről. Köszönettel adózunk Bethlen Istvánnak ezért az őszinteségéért. Ilyen gondolkozás mellett sem Bethlen István/"sem pedig a millennaris Magyarország bármelyik latnfundium-tulajdonosának /nak7 nem fog sikerülni közeledést létre hozni Budapest és Bukarest között. Mindaddig, amig Magyarország elére nem kerül egy reálista és a szerződéseket telje s mertékben tisztel étbe ntarto kormány, amely egvben elhárítja a Bethlen-cikkben kikötött feltételeket is.teljesen k^Tátás+aTanok a két ország kibékitésén fáradozó törekvések.
