Bizalmas Értesítések 1937. április-június
1937-04-09 [1491]
L 8l/Kr' London, április 9. /Magvar Távirati Iroda./ A Manchester Guardian "A Kisantant mancsa Ír puszta külszín" cimü hosszú cikkben irja: A belgrádi kisantant-érteke'zle t korántsem a zavar Lalán egyetértés jegyében folyt le, sót mélyrehat: ellentéteket árult el. Krofta~cseh külügyminiszter hevesen birálta Jugoszlávia külpolitikáját, főként a Bulgáriával é s Olaszországgal kötött egyezményt. Pusztán a kisantant külső homlokzatát sikerült megmenteni, a "homlokzat mögött semmi sem maradt. belgrádi értekezlet eredménye a francia külpolitikának súlyos kudarca , amit P*ns csa^ saját magának köszönhet. Franciaország nem volt hajlandó azt a kölcsönös védelmi egyezményt megkötni, amelyet Jugoszlávia 1924 éta kért és ezzel Belgrádot Németország és Olaszország karjaiba dobta. r időn Plris végre megijedt és egyezményt ajánlott Jugoszláviának és Romániának, már elkésett. Jugoszlávia már megegyezett Bulgáriával ás Olaszországgal balkáni szerződés és a kisantantszóvetség rencfel kezedéinek világos megsértéseivel. t radikális New Statesman reméli, hogy a francia javaslat vadarca még talán nem jelenti a kisantant végleges összeomlását, de a helyzet bagyon határozatlan s valamennyi érintett állama várakozás álláspontjára helyezkedett. A Ipectator szerint Jugoszlávia a kis antant-szövetség leggyengébb láncszeme. Kétségkívül Sztoiadinovics buktatta el a francia javaslatot. Jugoszláviát erdekei az Adriai tengerhez és nem Középeur'oához fűzik. Ss ezért bizonyára nem hagyja magát cseh és német vitákba belebonyolódni. . ^ Az Economist szerint a kisantant továbbra is mint álmagyar irredenta elleni közös biztosíték áll fenn, de<*francia-cseh reményeket súlyos csalódás érte. Bár a német veszedelem ma komolyabban fenyegeti az utódállamokat, mint a magyar , a kisantant-államférfiak azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy elmultak már a legsúlyosabb veszély napjai. A jé lak arra mutatnak, hogy Ausztria és Magyarország hajlandók a kisantant országokkal dunai csoportba egyesülni, amelynek alapja Benes ama politikáin volna, hogy "a Buna völgye a dunai államok számára." Kánya magyar, külügyminiszter az olas z- j ugos ziév kibékülés utan az előtt a választás aiőtt-álli hogy vagy Hitler karjaiba dobja magát,vagy határozatlan időre elhalasztja Magyarország békemódositási álmát és békét köt a dunai szomszédokkal. Magyar szempontból a második megoldás a kisebb ross& mert Magyarország ne inrémálhe ti, hogy visszaszerzi a Tótföldet nemet segítséggel" anélkül, hogy őt magát is el ne nyelné a harmadik birodalom. y> Tő/Y/Szj Brüsszel, április 9. Mint a Belga Távirati Iroda jelenti, a verviersi ügyészség házkutatást rendelt-el Eupenben. Ennek eredményekép egy Mathias nevű em-~ bort letartóztattad. Mathias állítólag a német titkos rendőrségnek felvilágosításokat nyújtott a Belgiumban élő német emigránsokról. /MTI/ 3 Y/SZj/Szj B é c s, április 9. /Magyar Távirati Iroda/ _ • , , . . , A £ owtilapja közli Eckhardt Tibornak a Völkrischer .^obüChler jelentésére vonatkozó cáfolatát. /