Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-26 [1491]

0 G H/F Bukarest április 26. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universul foglalkozik az Anghelescu elnöklete alatt Marosvásárhelyen tartott tanácskozással, amelynek napirendjén a"vissza­románcsitás problémája szerepelt. Ha mindjárt a háború után "- irja a lap - ennek a problémának megadtuk volna a kalló fontosságát" nem kerültünk volna abba a tragikomikus helyzetbe- hogy még ma is azért"' sírjunk, mert még a jelen pillanatban is-folyik a négy székelynek mon­dott megye román lakosságának elmagyarositása. Az e megyékben elo népet minden elfogadható-indok nélkül nevezik székelyeknek Nagyon^sok vezető oolit'ikus még ma is felületességgel kezeli ezt a problémát es nem veszi figyelembe, hogy az utóbbi kel évszázad"alatt a-magyarok el­itelendő módszere hány románt fosztott meg nemzetiségetol. üzemek a„ románoknak az elnemfcetlenitése már a XVIII. század első felében kezdő­dött és azt nagy hevességgel folytatták. Apponyi törvénye megszüntette a román iskolákat. Megmaradtak még a görögkeleti és görögkatholikus tomplomok. Ezeknek 1912-ben - adták meg a halálos csapást a Christi fidoles pápai bulla alapján. A románokat a balázsíalvi metropolitatől elszakították és uj magyar püspökségekhez csatolták. A bud r pesti„kor­mány rond .letérő a román templomokat ebben a négy megyében csendőrök özönlötték el, hogy állandó felügyelet alatt tarthassák a román papo­kat," Számos román lelkész, aki nem akart*a gyűlölt magyar nyelven prédikálni, börtönbe korült és lázadás, óimén súlyosan elitéltek; Az összes román lelkészeket, akik nom voltak hajlandók lomondani ősi nyel­vükről, állásuktól megfosztották"és helyükre másokat állítottak. C'si fe­lázásaivá községbon a~főszolgabiró az összes'románokat átirta a kátho­likus vallásra, meghamisítva az anyakönyveket. így sikerült a lakosság­nak több mint 30 százalékát elnemzetlemteni, Popa-Lisseanu statisztiká­ja szerint Maros, Udvarhely, Csik és Háromszék megyében 288 községet magyarosítottak el. Fpon ezertrszükséges, hogy 1 az"összes jó ro­mánok összefogjanak"a'mentőakció érdekében, segítségül híva az ortho­dox és görög-Kátholíkus egyházatya közigazgatást és a hadsereget. I) Tó/l London, április 26. /Magyar Távirati Iroda/ Parisban a Manchester Guardian levelezője szerint az a felfogás terjed, hogy Mussolini, tekintettel földközi-tengeri és afrikai terveire. _ Németországnak engedi át közép- és keleteurópai befolyását. A velencei találkozót az olasz jugoszláv egyezmény után Franciaország keleteurópai helyzete ujabb gyengülésének tekintik, miután Franciaország mindig nagy súlyt helyezett Ausztria függetlenségének fenntartására. Attól io tartanak, hogy Beck ezredes Bukarestet a róma-berlini tengely­hez igyekszik közelebb hozni és a kisantant egységét mindjobban megren­dítem . Ezt az egységet egyébként sem tartiák jelenleg Parisban nagyra es azt hiszik, hogy már egy évvel ezelőtt kezdett gvengülni, arrádőn Fran­ciaország megtagadta a Jugoszlávia által kért kölcsönös védelmi egyez­ményt.. Egye kent Titulescu volt román külügyminiszter Parisba érkezett es fontos megbeszéléseket folytatott több személyiséggel, köztük Blummal es Delbossal, akiknek figyelmét nyilván a középeurópai helyzet k omolysá­gara hivtt fel. Különösen kényesnek tekintik Csehországnak helyzetét, mert indokolt az a fej tevés, hogy Franciaország megújította azt az Ígé­retét, hogy nemet támadás esetén Csehország segítségére siet. ' J-'V t L o j o n,április 26. /Magyar Távira.ti Ir^-'r. . ? űtvenkíl:­: Jc.képvisáiő és nérv főrend irta alá ezt az nnlé-k­-;';.Tot, anáely arrag kéri, francé tábornokot, bocsássa szabadon Eöstler

Next

/
Thumbnails
Contents