Bizalmas Értesítések 1937. április-június

1937-04-01 [1491]

L TO/l London, április 1. /Magyar Távir? ti Iroda./ A Morning Post a következeket ir ja: Az angol ujságolvrsó ásitani fog, ha a belgrádi kisantant­árt eke zl etrcl bizonyára kia d n dc elcsépelt közleményt olva-ssa, aae ly szerint"az értekezlet teljes megértésre vezetett és kimute ttö , hogy e kis-ntant erőssbb, mint valára." Tényleg azonban az értekezlet fontos és nagyon is vitás kérdésekkai fog foglalkozni, mint péIdául az olasz­iugoszláv egvezmény, Anglia felf egyverkazése, a kisantant uj katonai szükséglete. ^az ausztriai Habsburg-propaganda. stb. Három-négy nőnappal ezelőtt a kisantant belső összetartása kétségkívül gyengült . Prágában, Belgrádban és Bukarestben ugy látták a helyzetet, hogy Európában senki sem mer egy esetleges német vagy olasz támadással szembenézni, nogyan lehetne tehát elvárni, hogy Románia vagy Jugoszlávia a megtámadott Cseh­ország segítségére siessen, ha például Rémetország bekebelezi a három es félmillió^szudeta németet, Magyarország pedig - amely ellen a kisantant­szövetség irányul - elfoglalja a Tótfold nagyobbrészét. Jugoszlávia es nomániü ingadoztak és ugy vélték, hogy jobb külön megegyezni Németország­gal, mialatt Iranc ia ország belső ügyeivel bajlódik, Anglia padig nincsen ka tona ils g felkészülve. Ujabban ismét megerősödött a kisantant bizalma^ Franciaország nagyobb elszántsága, főként azonban Anglia felfegyverkezé­se következtében. Azt hiszik, hogy Németország és Olaszország nem tud Angiit fegyverkezésével lépést tartani és remelik, hogy az angol fegyverek Lixn de n vétlenül megtámadott nemzet rendelkezésére állanak. E remény t indo­kairól lesz szó a kisanta ntértek ez léten. Benes azt hiszi, hogy Anglia és a kisantant fen--n tudja tartani az európai békét. Ismét növetedik az. a­remény, hogy meg lehet valósi tani a barátságos és független államokból álló Középeurópat, sw ly g-zdaságilag együttn ükcdne Németországgal, de nem hagyná m.'.g3+ politikailag uralni. Eemélik>még nem késő Ausztriát és Magyarországot meggyőzni arról, hogy hrsznos lenne ebben az együtt­működésben részt venni', , , , .^—^ ... - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Yj) I Té/Té/Ke Paris, április 1. Kszekciő Á kisantant belgrádi éf tekezletével foglalkozva az Fcho de P^ris P következőket jjeia": Sztoj'adinovics a. jugoszláv-bolgár és s jugoszláv-oiLasz szerződés aláírásával két igen érzékeny csapást mert a kis­antantra. Ezenkívül Sztojadinovics, amint beismerte, tárgyalásokat folytat M n gyaror szaggal. Prágában és Bukarestben kiadták a "jelszót, hogy bizakodni kell, de ezt nem nagyon fogadják meg. Mindenki átlátja hogy r> pángermán tö­rekvések nagy elorénalaöást tesznek, ha Közép- és Kelet-Európa nemzeti álla­mai között megoszlás következik be, mert a "francia rendszer" felbomlásából n.m Olaszország fog hasznot húzni, haneffi Németország. Az Oeuvre döntő fontosságot tulajdonit Benes és Szto­jndinovics megbeszélésének. Ennek n megbeszélésnek az'eredménye nemcsak Cseh­országot érinti közvetlenül, hanem Francia-országot is. Ha Benes sarokbaszorit­ja SztcjacEinovics ot, vajion Szto jadinovics visszautasít ja-e végleg a kölcsö­nös segélynyújtásra vonatkozó francia tervezetut? Attól lehet félni, hogy igen. Ha ez'csakugyan igy történik, akkor el lehet mondani, hogy Franciaország elveszíti a -játszmát a Balkánon. Tény az, hogy az tlasz-jugoszláv szerződés 8. cikkelye többé-kevésbé ürügyet • ad" Jugoszláviána k arra hogy általános ösz­szetüzés esetén semleges maradjon. Az Oeuvre mindamellett ugy* véli, hogy ha a páris-londoni tengely erősebbnek bizonyulj akkor a balkán-államok bizonyára elhagyják a berlih-róm.^i tengelyt* Az Excclsior hangoztatja, hogy az olasz-jugoszláv egyez­mény mindenekelőtt az egyezmény értelmezésétől függ. Ha mutatkozott is eltérés a római cs belgrádi hivatalos magyarázatok között, Sztojadinovics megfelelő helyreigazítással eloszlathat minden kétértelműséget abban a tekintetben, hogy Jugoszlávia fenntartja szövetségi kapcsolatait és hü marad kötelezettsé­geihez a szö7etséges államok irányában. Az Ere Nouvelle szerint a kisantant értekezlete- bizony­ságot szolgáltat ^rról ? hogy az olasz-iugoszlávs zerződés semmiben sem gyen­gítheti az"összetartását a kisantant államainak, amelyek továbbra is téliesen' egységesek, kell hogy maradjanak külpolitikájuk továbbfejlesztése tekintetében. Akik azt hirdett ék," hogy Roma és Belgrád megegyezése a Kisantant fel bomlása-

Next

/
Thumbnails
Contents