Bizalmas Értesítések 1937. január-március
1937-01-13 [1490]
A Moment Bethlen István gróf karácsonyi cikkevei foglalkozva megállapítja, hogy Bethlen István a jugoszláv-bolgar barátsági szerződés mintájára létre akarja hozni a magyar-román barátsági szerződést is. Ugyanez tűnik ki Lapedatu kijelentéseiből, aki a román-magyar baáiwtsag megvalósítását három feltételhez kötötte: az őszinteséghez, a revíziós akcir mérsékléséhez és a békeszerződések tiszteletbentartásához. Gr ^a/K Bukarest, január 13. /Magyar Távirati Iroda/ A Nationalul Kou osodálkozik, hogv Bethlen István gtftff vol magyar miniszterelnök oly sokáig késlekedett azzal, hogy megadja a vájaszt losenb-Tg'cikkére• ^osenberg cikke, amint azt maga 7 Bethlen is elismeri, kellemetlenül érintette a magyar közvéleményt. '"81 kell isme rni,hogy Bethlen va'lasza nagyon okosan van összeállítva. A német-fcagyar barátság megszűnését a lap annak tulajdonítja, hogy mi<£, Nagy-Magyar or szagot a múltban Németország mint értékes szövetségest kezelte t addig a trianoni béke után Magyarország - tekintettel ar a, hog? r semmi hasznot sem tud nyújtani Fémetországnak - a szegény rokon szerepét játssza, akit'l Németország mindenáron még akar szabadulni- . Kis-Magyarország azonkívül kellemetlpn Németországnak azért is, mert gyengesége ellenére imperiálisztikus törekvései is vannak s ezt Németország már az Anschluss szempontjából sem nézi jószemmel. Magyarország tudja, hogy az Anschluss előbb-utóbb megtörténik s ezt ^ethlen István grof is elismeri cikkében. Magyarország veszélyes szakadék szélére jutott. í kisantantállamokhoz nem köz°ledik, mert azokat gyűlöli, mig a német barátság a lassú, de biztos öngyilkosságot jelenti. A magyarok számításait Németország nagyon jól ismeri és arra törekszik, hogy ne zavarja e szegény és jelentéktelen rokon a németek dunavölgyi kilá tásait. G Ha/K B uk a r e s t, január 13. /Magyar Távirati Iroda/ Theodor Q, Smandi követ és méghatalmozott miniszter "Magyar kívánságok" cim alatt cikb-vt irtaz Universulbar. Bethlen István volt magyar miniszterelnök -irja - újból visztatért kedvenc témájához és felhívja a nemzetközi figyelmet arra a tragikus helyzetre, amelybe . Szent István korongjának elszakito J t területei kerülték. Nekünk mindig az volt az óhajunk, hogy a határ kér déstpgy szer ma véglegesen lezárjuk. Felhívást is intéztufck a magyar néphez, nogy borítsa a feledés fátylát a múltra, számoljon a történalmi"valósággal és nyújtson teitvérjobbot nekünk. Sajnos, Ma^yarorszá ezt nem értette meg . Falt es szük a kérdést, mit akarnak elérni'a magyarok a határok revíziójával és mi az a terület, amit visszakövetelnek, mert erre a kérdésre eddig m -g soha nem kaptunk választ. A magyarok nem is. adhatnak pontos választ erre, mert az lehetetlen. Magyarország magyarokkal és székelyekkel telepitette be Erdély központját , hogy megszün esse Erdély román jellegét, A határszélen viszont a háború el*tt is többségbe n voltak a románok. I revizionisták szomorú dilemmába kerültek: vagy egész Erdélyt visszakérik, amit nem tehetnék, mert hiszen ők rr^uk iam^rték e>l, hogy Erdélyben többségben élnek a románok, vagy p-^dig csak -^gyes i "z o k- t kérnek Erdélyből, ami 'szintén lehetetlen. T- kin tat tel arra, Hogy a magyarok továbbfolytatják veszélyes politikájukat, kötelesek vagyunk figyelni, nr vá fejlődik ez a politika és meg kell akadályoznunk mindent, ami" a történelmi igazsággal ellentétben áll. 4fl , n •s H&*> Wh'^.
