Bizalmas Értesítések 1936. július-december

1936-08-08 [1489]

Bukarest , augusztus 8. /ffegyar Távirati Iroda/ "A németek helyzete Magyarországén" cin alatt a Kronstaedter Zeitung "Der Auslanddeutsche

f! cimü folyóirat cikkét közli. A magyar iktatási rendelet, amelyet 1935 december 2Ö ,-án léptettek életbe, semmi javulást sem hozott a magyarországi németek oktatása terén. Írre a körülményre különben Richárd Huss egyetemi tanár is rámutató t abban az emlékiratában. (

ame lyet a magyar kormányhoz nyújtott be és amelyben sajnálattal nana szólj a el, hogy a vidéki értelmi osztály a legkisebb német megmozdulásban is pángarmanizmust lát és azt minden rendelkezésére ál ló eszközzel igyekszik elnyomni. A német nyelv elnyomását mi sem bizonyltja jobban, hogy egyes vidékeken a néme^'nemzetiségű fiatalok még a Miatyánkot sem tudják anyanyelvükön elmondani. Idézi a lap Hóman kultuszminiszter nyilatkozatát is, amely szerint a magyarság ezeréves létét annak köszönheti, rogy asszimilálni tudta a vele közösségben élő népeket. Hóman szerint a kisebbségek a magvat nemzet szerves részei-.elzen elv alapján tehát az utódállamok területein Iic magyarok is, ' oéIdául Bomániábari a román nemzet magyaréi beszélő szerves részéi lennének. I lap ezután a Külügyi Szemle, statisztikai Számla és a Magyar Szemle alapién kimutatást kozöi a ról, hogy hány iskolájuk v-n a magyaroknak az utádlllamok területein és ezzel s :

Voen nány i skólájuk van a' németekne k Megyáror i zágpn. "pl Buka r , \ t.'aueuszius 8. /Magyar-Távirati Iroda/ kz »rgus cimü közgazdasági lap reméli, hogy a magyar es a román faérdekoltsé gek között/^"tjg-usztus 24-éro Siuajában kitűzött tár gyalágr olott megegyezés jön mar 0' és a vegyes bizottságnak már más dolga nom lösz, minthogy ratifikálja a létrejött megegyezést. G B.-/K N

B e r 1 i n, augusztus 8. /Német la.iiati Iroda/ A Diplomata oh Politis che Koxxesponáeno a népszövetség eddigi ausztriai pénzügyi megbízottjának, Rost van Tonhingennek lemondását méltatva, megállapítja, hogy az eddigi pénzügyi főbiztób lépé e nem # utolsó, sorban intő jelként szokálhat a népszövetség eddigi politikája és módszerei számára, amelyek abban állottak, hogy bizonyos államokat diszkrimináltak és felségjogaikat mogceorbitottak. Tonningen elhatározása remélhetőleg szabaddá teszi annak a felismerésnek" az utjat

7> hogy. egyes államok függetlenségét nem lehet g ámok kinevezésével megerősíteni* mert az ilyen gyám-, kod ások nem valók üuiópába , sőt egyéne son szégyenletesek az európai nepcsalad • szempontjánál. /MTI/