Bizalmas Értesítések 1935. április-június
1935-05-06 [1486]
... § P < r i g, május 6. /Magyar Távirati.Iro u a/ i Tumps vázat6 helyen foglalkozik a velencei megbeszélésekkel. * lap megállapítja, hogy a velencei megbeszélésrkien nem szabad olyan tárgyalásé látni, amely módosíthatja e január 7,-i francia-olasz megegyezés által teremtett helyzetet. A francia-olasz közeledés elősegítette Olaszország es a kisantant őszinte együttműködését és ezáltal az utóbbi évek feszültsége utan kedvező kilátások nyíltak meg. imiként Franciaország ••; • latbaveti minden Befolyását a kisantsntnál. hogy megkönnyítse a megegyezést, épugy Olaszország nagy buzgalommal azon fáradozik, hogv Budapestét - es Becset s kis antanttal való együttműködés normális felteteleinek elfogadására bir ja. alapjában véve az a cél, hogy valamennyi érdekelt dunai állam egy szívvel es azonos akarattal jelenjei meg a római értekezleten. Tekintettel a rcmai olasz-osztrák-magyar jegyzőkönyvekre, felesleges dolog, hogy a h-rom állam külpolitikai, irányítására közös megállapodást keresőének egy olyan fontos esemény előtt, mint a rcmai értekezlet. Osztrák,, részről - véli a lap - nem várhatók nehézségek. Bécs fokeoen. Ausztna függetlenségének hathatós védélmezésére és ' szeles gazdasági lehetőségek biztosítására törekszik és sz olasz kormánnyal meghitt egyetértésben jár el. A magyar kormány helyzete kényesebb. Magyaro.-szág bizonyos keserűséggel latja az olasz politika jelenlegi irányváltozását, amely a Franciaországhoz való közeledés logikus folyamánya és amely nem annyira a tisztán magyar érdekeket, mint a közép-európai bekepolitika általános érdeleit szolgálja. A magyarok a revízió tekinteteben minden reményüket Olaszország fenntartásnélküli támogatásába vetettek es most csalódva látják, hogy Olaszország az elméleti revíziót aiav. Aa_ nemzetközi helyzet körülményeinek, e béke és a biztonság meg/ rendeli/ szervezésének. Tekintettel a revízió tárgyában elfoglalt radikális álléspontjukrak a magyaroknak most nehezükre esik a kisantanttal való tevékeny egvütiműködés elfogadása, mivel az utóbbi semmi szán alatt sem menne bele a szerződések területi záraöékeinak módosításába. Ebből az következik, hogy a magyar politikában egy id«5 óta bizonyos ingadozás mutatkozik. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány fenn. akarja tartani e Németországgal és a Lengyelorsi ággal való együttműködés lehetősé ét is. Ebből ered az a gondolat,, hogy Magyarország R dunai Q yezménnyel szemben ugyanazt a szerepet játszhatja, anolyet Berlin és Vsrsó más körülményeK között a keleti kölcsönös segélynyújtási tervvel szemben ját Q zik> Az eddigi sajtóértesülésekből ugy látszik - irja a lap -^hogy Xánya magyar külügyminiszter a római értekezleten való magyar részvétel előfeltételéül a fegyverkezési jogegyenlőség megadását tűzi ki. Ez elvben ás ténylegesen is elfogadhatatlan feltétel, mivel a fegyverkezési egyenjogúságot az 1932 december 11.-i gení 1 ! határozat értelmében a ' biztonság megszervezésétől kell függővé tenni. A velencei megbeszélésen állítólag "olyan közvetítő megoldást kerestek. amely lehetővé tegye Magyarországnak" a római értekezleten t való részvételét ós másfelől • a'magyar közvélemény számára megóvja a kUlszint. "Valószínű, hogy ezt a "közvetítő megoldást sikerült is megtalálni, mert Magyarország földrajzi helyzete következtében nem. folytathatja az elszigetelődésnek azt a politikáját, amelyet Németország folytat. Magyarország tudja, hogy az olasz barátság milyen előnyeket biztosit számára és azt is tudja, hogy á. •'. • érdfekei a római értekezleten való jelenlétét es a dunai egyezményhez való csatlakozását követelik. Ma/K c " „• íj v
