Bizalmas Értesítések 1935. január-március

1935-02-09 [1485]

t A §Párisbél jelentik: Edouard Soulier. a képviselőház külügyi bizottságának alelnöke az "Ambas.sades et Consulats" cimü folyóiratban foglalkozik Magyarország helyzetével' s külpolitikait kilátásaival. , - x Í *i * Magyarország - iria - nagy ország, tekintet nélkül földrajzi kiterjedésére. Franciaország Genfben és a nemzetközi tárgyalásokon minden országnak megadja a méltóságának kijáró helyet. Magyarországot nagyszerű történelme, nemzetközi szerepe, vezetőinek széleskörű és kifinomodott műveltsége, földjének gazdagsága teszi nagy országgá. Soulier röviden ismerteti a magyar történelmet, megemlíti Magy,

a

£P

r

szagnak a nyugati kereszténység védelmében játszett szerepét, a törökös elleni küzdelmeket, majd igy folytatja: v A magyar főurak mindig kapcsolatban voltak a gormánsággal, de sohasem vettek at a germán szellemet.-Határozott megvetést s időnkent ellenszenvet mutatnak minden iránt, ami német. Mindig szívesen állottak érintkezésben -^nyugati ós földközi tengeri, civilizációval, készségesen fölvették a francia és olasz befolyást s boldogok, hogy ennek a civilizációnak keleti védővonalat alkothatják. Ez az ország, amelyben - nemesi osztályok általában döntő szerepet játszanak s amelyben a nagybirtok csaknem kizáróan a főnemesség kezén van, az 1918.-1 vereség óta gyászbaborult. Soulier megállapítja, hogy a trianoni Magyarország életképesebb ugyan, mint Ausztria, mindamellett 1919-ben a szövetségesek hibát követtek el, amikor nem tartották szem előtt a Dunavidék gazdasági egységét, Magyarország nom hajlandó lemondani a trianoni szerződés revíziójáról s elveszített területeinek visszaszerzéséről s ez a törekvés, amely mindenesetre csak nagyon távoli jövőben nyerhetne kielégitést, eltereli a magyarokat minden reálpolitikátőii Óhajtjuk, hogy Magyarország térien rá a yalésagok nagy orszagiitjara. Kar volna késlekedni. Genfben Behesék és Eckhardtek néhány szóval cl tudták-intézni a magyarországi csehszlovák, valamint a csehszlovákiai magyar propaganda-ujságok kérdéséti ' * Baráti utón a kereste dolmi kapcsolatokat is foi lehetne óiénkitoni. Szeretnem mar látni azokat a magyar,államférfiakat,, akik visszaadják nemzetüknek az elet .oromét, lerázzák a gyaszfátyolt, nem versengenek egymással az elkeserédes dem.agcjajában s közelednek akisantanthoz. A Bomania, Csehszlovákia és Jugoszlávia iránt érzett osi magyar gőg időszerűtlen s nem illeszkedik be a valóság keretei Közé. _ , . , Soulier utal arra, hogy a kisantant nem engedné meg ugyan a Habsburgok visszahívásat* de nem ellenzi azt, hogy Magyarország mas uralíodohazML, - a Savoya-hazbol vagy a belga királyi hátból - válasszon uralk O u c X. t A francia-olasz közeledés - fejezi be cikkét - uj kilátást nyit a magyar-klsantant összebékülő s, szamára; A két nyugati nagyhatalom védnöksége alatt kell megindítani a tárgyalásokat a dunai államok között. Ezeken a tárgyalásokén Magyarország ismét átveheti a kultúrájának kijáró szerepet s űjbcl betöltheti hivatását. /MTI/ ^ Ke/Ke ' ¥ Paris, február 9. Léon Blum szociáldemokrata vezér'a Populaire mai számában bejelenti, hogy a szocialisták Schuschnigg dr. osztrák szövetségi kancellár'párisi, látogatása alkalmaiból ellenséges tüntetéseket fognak rendezni. " A mi dolgunk" - irja Blum - "hogy az Ausztriát elnyomó fasiszta^és jezsuita zsarnokság felelős vezetőjének megmutassuk, „mily nagy a méltatlankodás és a felháborodás érzése tíencsak B. mi pártunkban, hanem valamennyi demokrata és köztársasági érzelmű ember lelkében." /MTI/ Ka/m - - -