Bizalmas Értesítések 1935. január-március

1935-03-18 [1485]

LVÓD.március ic# . /C7Q szám. A § P á r i s ,március 18./Magyar Távirati Iroda/ A La Presse ismerteti Gömbös Gyula miniszterelnök'választási beszédét. °s/Kn sutSSET) • A §

# P á r i s }

március 18./Magyar Távirati Iroda/ A Humanité a belgrádi jugoszlávbarat olasz nyilatkozatot Magyarország németbarát politikaiával hozza összefüggésbe. Gömbös miniszterelnöknek választania kellett az olasz es német barátság között. A magyar miniszterelnök a hitlerizmus mellett döntött és felfogasa érvényesítése céljából feloszlatta a'parlamentet. Ezzel egyidőben eltávolodott Rómától is és lehetővé tette.hogy Mussolini áttérjen a kisantanthoz való közeledés politikájára. Cs/Kn J T I Belgrád ,március 18./Magyar Távirati Iroda/ A vreajb ouuapesti jelentése szerint a magyar közvélemény meglepetéssel fogadta az olasz-jugoszláv közeledés hiret..Magyar politikai körödben - irja a lap - a közeledés hire és az olasz követ beszéde val°ságos szenzációként hatott. A jugoszláv-olasz közeledés lehetőségéről magyar politikai körökben már hosszabb idő óta beszélnék, de nem várták, hogy ez a r

.özel e~ dés ilyen hamar megindul. Senki sem számit ott arra, hogy Olaszország a közeledés érdedében ilyen nagy engedményedet tesz és ennyire kevéssé számol Magyarország érdekeivel. Jclértesült körökben azt tartják, hog-r az Olaszország es Jugoszlávia közötti uj helyzet arra kényszeríti Magyarországot, hogy gondos revízió alá vegye nemzetközi viszonylatalt es különösen Jugoszláviával való viszonyát. Ba/Kn — T § Belgrád ,március 18./Magyar Távirati Iroda/ A Vreme vezető helyen közli Jovan Markovics cikket a jugoszláv-olasz viszonyról^ A cikk keresi a két ország közös nemzeti erdekeinek és kulturális kapcsolatainak alapjait. Az olasz és jugoszláv gazdasági érdekek mindig karöltve haladtak egymással - állapitja meg. Mikor 1905-ben Szerbia a volt Osztrák-Magyar Monarchiával ötéves vámháborura kényszerült, Olaszország már akkor is Szerbia segitségére sietett és megnyitotta piacát a szerb .élőállat, gabona és gyümölcs előtt. .Ma is Jugoszlávia bevitelének 15fj-a Olaszországból származik é s ki vi telének 2öaV-a Olaszország felé irányul. Később a versaillesi szerződés volt a két ország közötti megegyezések és szerződések alapja, de közbejött Európában a reviziós áramlat, amely - reméljük - csak taktikai-politikai okokból emelt válaszfalat a két ország között. Olaszországnak nincsen igazi érdeke abban, hogy Jugoszláviát gazdaságilag é s politikailag gyöngi tse, Olaszország jól tudja azt is,hogy a Bal'kán non lehet számára terjeszkedési terül et? A Franciaország és Olaszország közötti politikai feszültség idején kényes dolog volt az olasz-jugoszláv közeledésről beszélni, de ma amikor a két latin nemzet között megegyezés jött létre, azt hisszük, hogy erről a .közeledésről nem csak lehet, hanem kell is beszélni. Jeftics miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata után bizhatunk abban, hogy a jugoszláv külpolitikát ugy vezetik, hogy az ország jövője biztosi tva van. Ba/Kn