Bizalmas Értesítések 1934. december
1934-12-11 [1484]
§ R ó m a , december 1L. /Magyar Távirati Iroda/ A Tevére alsó oldalon nagy betűkkel közli a kopenhágai tíerlingske Tidendében megjelent Szarkot ics-nyií atkozato t. Szarkotics alezredes ebien a nyilatkozatban eléezör is kije1 értette, hogy Horvátország nyolcszáz éven át élt együt t Magyarországgal és négyszáz éven át Ausztriával. Ez alatt az/ aiatt egyetlen egy mer-nylet sem történt, amelyet horvátok Követtek volna el. A politikai merénylet ezzel szemben Szerbia kiváltsága, ahol meglehetősen sok hagyomáry a is van* Nekünk, horvátoknak hasonló észközeink nincsenek. A mrseillei gyilkosság kizárólag válasz volt .Szarajevóra és annak következménye képen tekinthető. A körülmények is te jesen hasonlóak, a szarajevói és a marseillei gyilkosság elkövetésének tekintetélen. L*caárAzt az igyekezetet is tapaszitalhatjuk - folytatotta nyilatkozatát Szarkotics - hogy a merényletért a francia rendőrséget akarták felelőssé tenni. De nincs az a rendőrség, még a legszigorúbb es a legtökéletesebb sem, amely megakadályozhatná 9. kétségbeesett hazafias -.'selekedeteit, még hozzá az olyan hazafiakét, akiket a bosszú is hevit. Arra a kérdésre, hogyJSzarkotics alezredes bűnösnek tartja-e Pávelicset,és Kwaterniket, azt válaszolta; „ .. i,. i, i. Én magam - mondotta - ellenzem az iíyen eszközöket és egész életemben mint katonatiszt a legszigorubi törvényességhez ragaszkodtam, de nagyonis el tudom képzelni magamnak Pávelics és Kwaternik álláspontját, valamint a legnagyobb mértékben tiszteletben tartom hazafias érzésüket. Milyen volna az ön lelkülete - kérüezte az ujsagirótól az alezredes - ha szüleit elszakítanák családjától és börtönbe zárnák. Mit érezne Ön, ha nővérét a legborzalmasabb maganzarkaba csuknák, mert ez történt Pávelics rokonaival is a szerb kormány intézkedésére. Szarkotics i i alezredes ezután méltatta Pávelics nagy munkáját, amellyel egyesitette a külföldön élő horvátokat. A terrorizmus a szerb nemzeté - mondotta a továbbiakban az alezredes, szerb földó'n hivatalosan tartanak fenn terrorista szervezeteket mint ?. Národna Cdbranat, a. bosszuszövetkezetet /Jedranska Straza/, a Dombranát és annak egyik szervét az Usztasát. A szerbek épen ezért magukrak akari ák fenntartani a gyilkosságok elkövetéséaek kizárólagossági jogát. Engem "is meg akartak gyilkolni. Tavaly felbéreltek egy orgyilkost, ez megérkezett Bécsbe, csengetett ajtómon, de amikor szembenállt velem, reszketni kezdett, elvesztette bátorságát és térdre esett. A szerbek ez alkalommal nem választották meg jól emberüket. Hogy ki volt ez az orgyilkos, azt megmondhatja a bé. si rendőrség, de lehet, hogy félni fog megnevezni őt, vagy esetleg megmondani azt, ho'y ki. küldötte. Azzal kapcsolatban, hogy mi a horvátok célja, Szarkotics azt válaszolta, hogy azt akarják, amit mindig kivántak és ez a független horvát királyság. Ne felejtse el - mondotta Szarkotics - hogy Horvátország Európa legrégibb állama, keletkezése 925-re nyúlik vissza és csak 1918-ban szűnt meg. A királykérdéssel kapcsolatban az alezredes azt válaszolta, hogy 1527-ben a horvátok szerződést kötöttek a Habsburg-házzal és ennek a szerződésnek értelmében amié" a Habsburgok egyetlen leszármazottja él, mindig azt f ... •> a fogiák elismerni törvényes királyukul. Ez jelenleg Ct tó Habsburg főherceg, akinek joga van ahhoz, hogy érvényesnek tartsa minden horvátnak" valamikor az ő ősei előtt^tett esküjet. Sándor királyról szólva Szarkotics kijelentette. hogy nem tartja az ország egy esi tőjének, hanem épen ő hozta létre a szétbomlást. C erőszakkal akarta összeforrasztani a szerbeket és a horvátokat, az eredmény azonban csak a gyűlölet lett. Horvátország Nyugateurópához tartozik, Szerbia azonban már a kelet ós a Balkán, a kelet és a nyugat pedig sohasem élhet együtt. Sza/Vá /Folyt, köv./