Bizalmas Értesítések 1934. december

1934-12-08 [1484]

/Vreme cikkének folytatása./ Eckhardt beszédérc 1 - irja - az angol toimácsolás alatt mint nyomorult, ós szomorú beszédről emlékeztek meg a népszövetség folyosóin. Ez a beszéd csak azokat a közönséges tagadásokat tartalmaztak, amelyeket Eckhardt már korábban is hangoztatott a sajtó képviselői előtt, de nem tartalmazott egyetlen uj érvét sem Magyarország védelmére. Nem hozott egyetlen uj momentumot sem, amely dsak valamelyest is enyhitette volna Magyarországnak a Sándor király élete ás Jugoszlávia területi integritása ellen irányuló nemzetközi gonosztevők összeesküvésében való felelősségét. Eckhardt beszéde végén megkísérelte, hogy egyeseket bizonyos frázisokkal nyerjen meg kiielértve, hogy Magyarország megvetéssel itéli el az alávaló gonosztettet, amely az egész civilizált világ megbotránkozását váltó tta'ki, A békés 'lángra való törekvésében Eckhardt beszéde elején méff elismeréssel is adózott a háború idejében Magyarországgal szemben ellenséges népek hősiességének. Eckhardt megkísérelte, hegy a jugoszláv vád összes tényét letagadja. Azt állította, hogy a merényletet nem Magyarországon készítettek elé s hogy Sándor királyt magyar területen kivül élő forradalmárok határozata Ítélte el. A merénylet - mondta Eckhardt e csak egy tünete annak a forradalmi helyzetnek, amelyet a békeszerződések teremtettek. Azt állította Eckhardt, hogy egyedül a revíziós politika tudja Európa e részén a beket oiztositani s a nemzetközi együttműködést lehetővé tenni. E szónoki kirándulás után áttért a jugoszláv memorandum vadjaira s visszautasította a Magyarországot ért támadásokat hangsúlyozva, hogy a visszataszító merényletet Ma 7 ar ország maga is elítéli. A kis antant-állam ok e vádja ós támadása Eckhardt szerint politikai manőver, amely arra irányul, hogy Magyarországnak erkölcsi reputációját meggyilkolja. Eckhardt fantasztikusaknak minősítette a jugoszláv vadaka t. "A magyar delegátus beszédét nevetés szakította megr

1 * al címmel folytatja a Vreme tudósítását. Mindenki azt várta - irja - hogy Eckhardt valami ujat hoz fel, de csak a régi dolgokat ismételten Beszédének csak az a része jelentett valami ujat, amikor előadta, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt a jószomszédi viszonyra irányuló barátsági és megnemtámadási Szerződést ajánlott fel Jugoszláviának. Titulescunak egyetlen kérdése azonban általános nevetésbe fojtotta Eckhardt szavait - "A'ajjon -.kérdezte Titulescu Eckhardtot félbeszakítva - az összes szomszédainak ajánlott fel Magyarország a jószomszédi visznyra irányuló szerződéstV" Nem, csak Jugoszláviának - válaszolta Eckhardt. .Koszönöm a választ - felelte erre Titulescu - mire nagy nevetés támadt a teremben még a tanács asztalanal is» Eckhardt ezután az útlevelekre vonatkozó ócska dolgokat említette s azt mondotta, hogy a magyar kormány vizsgálata megállapította, hogy a gonosztevők nem juthattak legális uton magyar útlevelekhez s hogy a magyar revizionizmusnak semmiféle területi törekvése sincs a horvát vidékekre* Hosszasan^fejtegette a trianoni béke aláírásával kapcsolatos dolgokat és elismerését fejezte ki a magyar kormánynak és a magyar nemzetnek, hogy "megőrizte erkölcsi erejét és az európai békét".- Ezzel az elismeréssel - mondotta Eckhardt - a kisantant" is tartozik Magyarországnak. Titulescu - jegyzi meg a Vreme - édesdeden mosolygott erre' á kijelentésre. Magyarország a Duna-menti európa békéért munkálkodik - folytatta Eckhardtx de érvelése csenevész és üres volt. Mialatt Eckhardt beszédét angol "nyelvre fordították, a tanács egyes tagjai s a sajtó képviselői valamennyien a folyosókra mentek,- de egyetlen kedvező kommentárt sem lehetett hallani a külföldi sajtó képviselői körében a magyar delegátus beszédéről. Mindannyian a ma/jar érvelés gyengeségét hangoztatták s különösen azt, hogy Eckhardt már"olyan ismert dolgokat emiitettj amelyeket bizonyos idővel ezelőtt a külföldi sajtó képviselői előtt energikusabb módon már nyilvánítottH/Vá /Pnl d* . kÁv. I