Bizalmas Értesítések 1934. október-november
1934-10-03 [1483]
/?/ , % T B e \ y a A okt6te.r 3, /Magyar Távirati Iroda*/ A félívatalos Vreme kéthasábos cikket közöl "S magyar politika elfordul Olaszországtól". n A magyarok az olasz fegyverek feletti győzelmüket alatt 1 aano^trácio, amely a mostani időkben sokat jelent" cimek A Budapestről október l.-ével ke .ltezett cikk többi között ezeket tartalmazza: Bár a magyarok cáfolják, hogy titkos szerződést kötöttek Németországgal es a párisi kövesség kijelentette, hogy a magyar kormány továb akarja folytatni a s zoros'ol^sz-mafey/ar együttműködés politikáját, amint azt a romai egyezményben lefektették,' mégis minden lépésnél szembetűnik, hogy a Budapest és Róma közötti barátság sépezetében valami elromlott, amit nehéz ujbol megjavítani. Az nem volna rossz vagy helyrehozhatatlan, ha Magyarországon minden vonalon elhidegült a hangulat Olaszországgal szemben; fontosa bb az a körülmény, hogy a magvarok msot meggyőződtek arról, hogy az olaszbarátság megbízhatatlan és nem örökidőkre szolo, hanem ellenkezőleg erő-sen függ a politikai konjunktúrától és a speciális romai érdekekről. Ez a csalódás borzalmas a temperamentumos magyar közvéleményre nézve, amely Rómától csodát várt. £ meghiúsult remények bizonyos eretekben a szemmellátható elégedetlenség kirobbanásáig fejlődtek. így a mult héten Szeged polgármesterét, a volt magyar tengerészek küldöttsége látogatta megs energikusan követelt engedélyt, togy a szegedi fogadUmi t' ^\^¥ h /e lett emléktáblát illesszenek a magyar ^hajóhadnak az ^}j\^f^l h Ur % * az otrantoi csatában kivívott .győzelme dicsőségére. £?í K ?. tá 54f* azért kell Szegeden elhelyezni, mert a "magyar" kikőtó, Fiume, Ihol az emlékUblát logikusan él kellene helyezni, ma idegen, azaz olasz uralom alatt áll! ezért választják ki a mai Magyarország legdélibb városát. Jellemző, hogy Magyarországon aáolasz flotta feletti győzelem megünneplésének gondolata epen a Róma és Budapest közötti tagadhatat. lan feszültség és elkedvetlenedés pillanatában született, Az akció politikai jellege még inkább szembetűnik, ha tejeibetbe vesszük, hogy az otrantói csata legközelebbi jubileuma 1937-ben lenne. Magyarországon teljes tizenhét esztendő alatt senkinek sem jutott eszébe , hogy dl csekedjék az Olaszország felett kivívott győzelmével, ami egyébkent - csak ugy mellékesen mondva - egyáltalában nem volt tisztán magyar győzelem, mert ott az osztrák-magyar tengerészet szerepelt, ebben pedig sokkal tobb jugoszláv, mint magyar tengerész szolgált. Egyedüli igazság az, hogy a csatában résztvevő hajóknak magyar nevük volt es a csatát nirthy kapitay, később admirAlis Is ma Mag/arorszáT kormányzója, vezette. Mindezek mellett világos, hogy a magyarok az egész dolgot erőszakkal felfújtak csak azért, Hogy alkalmat találjanak arra, hogy legérzékenyebb helyen végig üthessenek a z olasz önérzeten. , t Ezzel kapcsolatban kiemelhetjük azt a körülményt, hogy a Függetlenség cimü újság, melynek Gömbös miniszterelnökkel való kapcsolata közismert, hozzálátott, hogy az egekig magasztalja az otrantoi győztes csatát. Az első pillanatban szembetűnik, hogy csak es egyedül politikai rugókról lehet szó, mert semmiféle ok sincsen, a legkevesebb sem, hogya világháborúnak ezt az eseményét épen e napokban emlegessék. Az otrantoi ütközet május 12. és '13.-án volt, most szeptember vege* Sem pedig Horthy kormányzó e napokban semmiféle jubileumot nem ünnepelt. Ennélfogva nem tudunk más magyarázatot, mint azt, hogy a magvarok, ha tá volrol is, hozzácsatlakoztak azon kritikához, amelyet a Vreme tett közzé és amely kétségbevonja az olasz nemzet háborús képessegeit es katonai erényeit. Ámbár az olaszokra nézve e kellemetlen kritikának nem lehet távolabbra néző következményeket tulajdonítani, mégis bizonyos, hogy az ilyen cikkek a legjobban bizonyítják a magyarok rokonszenvének csökkenését az olasz szövetséges iránt, ez egyúttal megfelelő mértékben igazolja azon egykedvűséget is, amivel magvar hivatalos helyeken viselkednek az olasz érzelmek es óhajtások tekintete- —s ben. Most még csak az hiányzana, hogy a magyar sajtó ho? zálátna az olasz hadseregnek Caporettonál történt áttörése leírásához és az olaszoknak a Piavéig tartó vad futása ismer/te éséhez. Folyt.kov./ Ha/L
