Bizalmas Értesítések 1932. január-december

1932-12-03 [1478]

G n n§ \

u ka £ e s-t

> t-ecember 3./Magyar Távirati Iroda/ ki Adeverulban Constantán Graur, a lap egyik igazgatója hosszú háromba sábos cikkben foglalkozik Bethlen István gróf két köt étben megjelent politikai beszédeivel. A cikk "Bethlen utolsó előtti esze, a kandúr még nem vezetelt kellőleg ".címet viseli, Sajnos, csak német lapokból vehetünk át részleteket - iria Graur - mert magyarul nem tudunk, de viszont ezek a lapok bőségesen közöltek részleteket Bethlen könyvének előszavából! Az első részbeni, anelyben Bethlen Magyarország háború előtti nemzetiséget e lnyomo politikai a rol á zól, a szerző maga elismeri, hogy Magyarcr szá> politikája nemet vplt, és saját maga csodálkozik, hogy miken volt lehetséges ez es hogy miért nem látták ennek következményeit előre a vezetők •» „jem csodálkozunk azon, amin Bethlen csodálkozik és ha nem lenne olyan előkelő személység, csak ugy parasztosan megkérdeznénk tőle: Hát hol voltál te c . ocskos akker? Hol legeltél abban az id 6bcr^^",rc--_.xx^ia amikor JMagyaro szág uralkodói épen azokat börtönözték be, akik ezt előre láttak és kötelességüknek tartottak ezt meg is mondani. Ma azonban Bet

1 len István mar kezd látni. Iaezom Bethlen kitételét, amely szerint ha az 1867^61 kezdve 1914.-ig a nemzetiségekkel szemben az egyenlő elbánás elvét alkalmaztak volna, t

akkor a szomszédok nem indítottak volna háborút Magyarország ellen. Az is igaz, jegyzi meg Graur - hogy nem Szerbia üzent hadat az osztrák-magyar monarchiának, hanem forditva, dehát mindegy. Bo"felár múltra tekintő szeme még nem eléggé éles és elégedjünk meg azzal, amit most visszatükröz. Bethlen maga elismeri, hogy a nemzetiségek között annyi évtizeden keresztül létrejöhetett volna a közeledés és igy a szerencsétlenség elkerülhető lett volna. Több részlet közlése után Craur megállapítja, hogy Bethlen téved, amikor azt hiszi; hogy a katasztrófa elkerülhető lett volna. A magyar határokon belül is, kivül is voltok olyanok, akik ezt előre látták. Azokat, akik az ország határain belül éltek és véleményüket nyilvánították, a magyar kormány bebörtönöztettCj mig a határon kivül levőket mint például Scotus Viatort állandóan szidták.- és gúnyolták a magyar soviniszták, és hangoztatták, hogy Magyarországnak nincs szüks ége humanista felügyelőre. Kellő fi gyéL mezt etessél szolgált Ludo Kartmaim. Ü is áliamó szidalmaknak lett a céltáblája. Ludo Hartmann apja

; Móric Harimann ép igy megjósolta még fia előtt-a bekövetkezendő eseményeket. Bethlen sajnálja, hogy az 1867-től 1914 -ig terjedő időszak problémáit nem oldotta meg Magyarország, bár erre elég bőven lett volna ideje. Elismeri a mult idők hibáit és tévedését, amelyeket minta egy önkinzó korbácsol és képes'meghalni azért az óhajért, hogy ezt a bünt mégegyszer elkövethesse. Most azt kivánga, hogy megfelelő módoi találjon a szomszédokkal a baráti érintkezésre. Ez a valódi magyar oligarcha • cél iául tűzte ki, hogy ezekre a területekre újból kiterjessze uralmát. Bethlen ugyanaz marad, aki volt. Újból ki akarja ' javitani bárkáját, hogy megtöltse azt az osztrák bastille rabjaival. De megjön Bethlen esze nemsokára. '. A kenduí még nem vezekelt le teljesen - ' be cikkét Graur. M >

v l/Vi f&WAA> )