Bizalmas Értesítések 1932. január-december

1932-10-15 [1478]

* > /-/ § P r á g a , október 15. /Magyar Távirati Iroda./ A Narodni-Politika foglalkozik Gömbös minisztereinak keleteurópai orientációjával. Feltételezi, hogy a miniszterelnök ez elhatározását talán a Kossuthra való emlékezés determinálja, aki körülbelül ilyen formában propagálta a durai föderációt. Magyarország a múltban sohasem követett egyoldalúan nyugati vagy keleti európai politikát, hanem lehetőleg kombinálta egymással a két irányzatot. A magyarok mindig keresték a szövetkezést a Nyugattal, viszont lelet illetőleg Délkelet felé a hatalom politikáját érvenyesitették.^Az Árpádházi királyok idején Délkeletre hódító hadjáratokat rendeztek és boszniai, szerbiai, román és bolgár királyi cimeket szereztek. Ez annyit jelent, hogy Magyarország legnomzotibb időjében: az Árpádházi királyok alatt, voltaképen nyugati politikát folytatott és a választott királyok idejében kezdett osak nyugatra is hóditc hadjáratokat szervezni, akkor, amidőn meghódította Bécset, betört a cseh vidSkokro és clpusztitotta Olaszországot. Remélhető, hogy Gömbös nem ilyen keleti politikára gondol. A szerb-magyar barátsá gnek egyetlenegy korszaka ismeretes csak: Hunyadi János ideje. Ebben az időbon jelentkeztek a magyarok bnlkén-baráti minőségben, de nera azért, mintha r. békeszerető szolidaritás vezette volna őket a balkáni nemzetek felé, hanem azért, mert ez a szövetség egy faár** mr.dik ellen volt szükséges, Fölteszi r. lap a kérdést, ki volna r. harmadik, aki ellen most Gömbös kclotourópai politikája irányulna ? Végül a Habsburgok alatt, a kiegyezés Után, a magyarok hajlandók lettek volna Bécs számára biztositól i Boszniát és Szerbiát is, ha a monarchiában a vezető hatalmi állás az ő kezükbe került volna. Kossuth annakidején a dunai föderációt azért javasolta, hogy egész Délkeléteurópát Magyarország köré tömöritse és ebben r.z alakulatban a magyaroknak hatalmi állást biztositson. Meg kell várni, hogy c kcleteurópai orientációs lehetőségek közül melyiket akarja majd megvalósítani Gömbös ? /-/ § F r á g a , október 15. /Magyar Távirati Iroda./ A Vcoer szerint Sixtus pármai herceg Bukarestben a kxr román királlyal tárgyal Ottó királyfinak Magyarországra, való visszatéréséről. Ottó mint magánember utazna Magyarországra, tanulmányai folytatása végett. A Narodni Listy ugy értesül, hogy a budapesti katolikus napra a magyar legitimisták Magyarországra akarják hozni Ottót. A legitimisták garanciákat Ígérte Gömbösnek, hof?y ezt a látogatást politikai célokra nem használják ki. A katolikus nap, mint tisztán vallásos nap, kellő alapot szolgáltatna a látogatás számára, de Gömbös miniszterelnök határozottan a legitimisták terve ellen foglalt állást. A legitimisták végül csak arra kértek engedélyt, hogy Ottó résztvehessen az eucharisztikus ^körmeneten. A tárgyalások a legitimisták és a miniszterelnök között még nem értek végei. Apponyi Albert gróf és József királyi herceg is igyekeznek rábeszélni a miniszterelnököt. A lap szerint igen kétséges, hogy a magyar kormány megadja az engedélyt Ottó magyarországi látogatására. mm * «M