Bizalmas Értesítések 1932. január-december
1932-01-20 [1478]
§ P á r i s, január 19• A Narodni Politika Ghica miniszter pári^ si látogatásában azt a körülményt tartja legfontosabbnak, hogy közvetlenül e látogatás előtt Ghioa Varsóban tartózkodott, t-hát ugyanott, ahol az elmúlt év decemberében Marinkovics jugoszláv külügyminiszter is látogatást tett, még pedig épen abban az időben,midőn Prágában a lengyel-cseh sajtó entente értekezlete folyt le. Lengyelország ós a kisentente együttműködése f edig' főleg ÍTanciaországbah nagy érdeklődésnek örvend. Gháca látogatása rágaban abból a szempontból is iontos, hogy a kisantantállamok montreauxi értekezlete előtt történik,amely értekezlet a jóvátételi és leszerelési kérdésekkel fog foglalkozni. Mindenesetre Ghioa az .6-prágai látogatásával a kisentente torhetetlen egységossógét manifesztálja. A Oeeszke Szlovo noaszu ünnepi vezércikkben ismerteti Ghica érdemei it a kisentente körül és különösen arra mutat rá. hogy a román diplomaták között, akik a háború alatt a külföldön dolgozó Csehszlovák államférfiak segítségére voltak, előkelő helyet foglal,el Ghica. akinek tehát régi érdemei vannak a csehszlovák önállóság alapjainak lefektetésében. Rámutat a la? az időpontra,amelybon e látogatás történik; a román paraszt*ép ugy mint a csehszlovák és jugoszláv földniveU súlyosan küzd a krízissel, amely azonban egyforma erővel néhozik rá a kisantant mindhárom államának munkás-ós hivatalnokosztályára is. Mindezek a rétegek reménykedéssel tekintenek a kisantantártekozlet elé, bár tudják azt is. hogy csupán csak az érkezetek nem segíthetnek. Remélhető azonban,hogy a közös nehézségek csak megüresítik a közös akaratot és a közös érdek tudatát. Annál fontosabb ez minthogy az utá> bi időben a kisantantellones sajtó kárörömmel regisztrálta az örökké ismét lődfi híreket a kisantant-iapcsolatok meglazulásáról, Románia önálló el járásáról Magyarországgal szemben stb, E hírősztelesek terjesztői nyilván elfelejtették, hogy ugyanabban az időbon,folyt le ^rágában a kisantant államok vezérkari főnokeinok konferenciája, A Lidove Noviny felemlíti, hogy midőn Garol román királyt kihall t atáson fogadta Bethlen István grófot, rögtön elterjedt a hir, hogy Románia iáll a kisantant kötelékéből. Ugyanez a hir terjedt el akkor is, amikor Románia Szovioter,.szországgal tárgyalásokat folytatott a kölcsönös biztonsági paktumról. t „.u" Nem akarjuk állítani, - irja a lap - , hogy pl. a román király es Bethlen találkozása a maga kissé-szokatlan rendezésében is a románmagyar megegyezéshez vezetett volna. De Van-e Valaki Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában, aki nem szívesen látná, ha a román-magvar egyezkedés hidat jelentene Magyarországnak az egész kisantanthoz való közeledések számára? A kisantantállamok érdekközössége annyira erős, hogy azt keresztültörni nem lehet. .Nem törik "keresztül a gazdasági kérdések'seri. Bármily fontosak a gazdasági kérdések, túlbecsülni azokat nem szabad. A nemzetekre is áll hogy nem csupán kenyérrel élnek. A gazdasági krizis komolysága letagadhatatlan. De épen a kisantant törekszik már övek óta a Magyarországhoz es Ausztriahoz való gazdasági közeledésre. Ezt a közeledést nem a kisantant szabotálja mindenféle politikai folté tele kkol. Ausztrián gazdaságilag az Anschlues ép ugy nen segít mint ahogy Magyarországon gazdaságilag non se- git a határok valaaely helyiérdekű revíziója, vagy a Habsburgok restaurálás a , Ghica látogatása a lap szerint kellő időben juttatja eszébe a nemzetközi nyilvánosságnak,hogy a kisantant egységességére szükség van.* A Rude Pravo több helyütt megcenzurazott vezércikkben állítja, hogy Ghica prágai látogatása a leszorelési konferencia előtt szovjeteílenes oelokat követ.Mig a szovjet valamennyi szomszédjával őszintén köti meg a non-agresszlós paktumokat, addig a kisantant államai e paktumokat mindig valamely harmadik kárára kötik. A jelen esetben ez a harmadik Szovjet-. Oroszország. —.—