Bizalmas Értesítések 1932. január-december
1932-04-27 [1478]
/G/ § Bukarest, április 27. /Magyar Távirati Iroda./ Az Universul újból hosszú cikkben foglalkozik az erdélyi római katolikus státus ügy ügyével es tiltakozik az ellen, hogy ezt a függő'kérdést diplomáciai uton, a i/atikanon keresztül intézze el a román kormány, mert ez az ország belügye. A status sohasem fügött a Vatikántői, hanem mindig a magyar kormány gyakorolt jogot az intézmény felett, tehát most Romániának, mint örökösnek, joga van beavatkozni a status ügyébe és felette ellenőrzési jogot gyakorolni. A lap a statusnak, mint az orsz%g belső rendjére veszélyes°in-° tézménynek a megszüntetését és vagyonának" elkobzását követeli. -:/G/ § Bukarest, április 27. /Magyar Távirati Iroda./ Az Összes bukaresti lapok "Magyar propaganda Románia ellen" cim alatt közlik Rómából a Rador utján, hogy a Pestip* > -.. fennállásának ötvenéves évfordulója alkalmából kiadott irredenta-tartalmú könyv olasz nyelven is megjelent. Ez a negyedik olasznyelvü, Románia ellen irányuló könyv, amely az utolsó négy hónap alatt megjelent, - irjak a lapok, fHt^o^ /-/ § P r á g a, április 27, /Magyar Távirati Iroda/ A fleskő Slovo vezetőhelyen közli Kvasz György békésoabai ügyvédnek nyilatkozatát a magyar-csehszlovák megegyezés lehetőségéről*!, -Minden tárgyalásnál - mondja Kvasz - felmerül a területi kérdés magyar részről követelés, csehszlovák részről negáció formájában, A-politikai bölcsesség'megkivánná, hogy az ellentétek kiegyenlitődjenek. Azt állitják sokan, hogy az a kiegyezés lehetetlen, főleg magyar részről érzelmi és tradicionális okokból. Mi, magyarországi tótok ugy látjuk, hogy a megegyezés lehetséges, - A politikai megegyezés alapja a kisebbségi kérdés becsületes rendezése lehet, hogy tudnmiHik a csehszlovákiai es magyarországi kisebbségek egyenjogúak legyenek az államalkotó nemzettel. Mi magyarországi tótok megelégednénk azzal, ha anyanyelvünk müve lésében és kulturális kisebbségi életünkben annyi jogunk volna, mint a csehszlovákiai kisebbségeknek. - Nézetem szerint a Franciaorsiág felé való orientálódásban van a legtöbb gazdasági lehetőség és ezért a Tardieu-terv minden figyelmet megérdemel, - Szó esett arról, hogy a csehszlovákiai magyar;" kisebbség összekötő hid lehetne a két állam között. Miért ne lehetne ilyen hid a magyarországi tót kisebbség is? Miért nem használta fel a mahyar kormány már eddig is a tót kisebbség helyzeti energiáját, tradicionális összeköttetéséit? A tót kisebbség ugyanolyan súlyos gazdasági helyzetben él, mint Magyarország többi lakossága, tehát a magánérdekében is megtenne mindent, hogy megnyissák a kaput Csehszlovákia felé, % tót kisebbség, csehszlovákiai testvére ivei csak Magyarország hasznára dolgozna itt, nem Púdig Magyarország kárára. Kvasz végül megí'ormulázza a magyarországi tót kisebbség Követeléseit a következőkép: - S kisebbség követeli a szabad egyesületi és kulturális életet, továbbá azt a jogot, hogy tötnyelvű folyóiratot jelentethessen meg mégpedig szabadon, az illetéktelen közegek mindenféle beavatkozása nélkül. Követeli, hogy Magyarországon mindenütt, ahol a tótság a lakosság bizonyps megfelelő százalékszámát teszi ki, hivatalosan é|itsenek tót iskolákat és hogy oz»nkivül ezeken a térületeken a középiskolákban is hivatalosan bevezessék a tót nyelvet is, mint kötelező tantárgyat. Azt kivánják végül," hogy ne tekintsék Magvarországon azt a tótot, aki egyesületéé akar alakítani, vagy folyóiratot alapitani államellenesnek, mert hiszen az kormánynak még van elég hatalma ahhoz, hogy az esetleges törvényellenes cselekményeket megbüntesse 9 • '
