Bizalmas Értesítések 1931. szeptember-december
1931-09-12 [1477]
Htí^mA^hm 9 ^? í! 1 ^ 1 v " ld aeghosszabbitásf, a banftlse fk.L f íiíl^J a alföldre menekült tőkék faazakenyszer£ rí!?Ji2í?^Hiiir^vlfS 9 ^ 1 ^'!^ vámrevizió, és a vasúti tarifák SSiSiötóáffi^JTOife'^^í^t h0 ^ ^víratot intéznek a kata1lt?ófrfH« h!úSiá felk ?™k,>o?j a Tiszántúl gazdaközönségének teímlllsi költsék fífn! Ixtí ^W^íi ^árprpduktumok áfának jtiiuexeoi Költségen lelul való stabilizálására a e? zd a_hitel pV nrn longacioiar a a SamatláVk mérséklésére, a vasM Sri fák rév! iöU^ es a csen vájmh&boru mielőbbi likvidáláe^r- irányuló kamarai SöierfSi teseket vegye meggátolás tárgyává es azokat ™SStsr^" l /Si; ef3 * § H á g á b ó 1 jelentik: A Kaasbode nagy tudósitásbaa számol be a magyarországi gazdasági helyzetről és a krízis leküzdésére irányaid k lönböző szükségintézkedésekről. A cikkiró kifejti, hogy Magyarország eddigi még mindig megfelelt külföldi kötelezettségeinek, Esek közé tartoznak a háború előtti és utáni adósságok is. E kötelezettségeket az ország nem folytonos külföldi nitelekfcől, hanem saját adóbevételeiből rendezte. Ez természetesen nagy áldozatokat követolt a néptől, amely példás hősiességgel viselte a terheket* Az a tény % hogy a krízis _mégis annyira ránehezedik *z országra, azzal magyarázható, hogy a jóvátételi fizetéseket az ország lakossága súlyosan irzi. Tudni kell azt is, hogy a rom.n és jugoszláv költségvetés magva épen a magyar ás nemet jóvátételi fizetések s a Hooverterv ezeket a költségvetéseket alaposan megingatta. A cikkiró végül rámutat e>rra, hogy minden magyar kötelességének tartja, hogy h°zaiát, amely önhibáján kivul gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzd, támogassa, "Ez ao urszág - irja - amely annyi önuralommal Sogit magamagán, a külföld minden bizalmát és megbecsüljsét megérdemli." /*/, § P r~á g a , szeptember 12. /'Magyar Távirati Iroda/ P. ábrahám^Dezső,volt magyar miniszterelnök vezércikket irt a Prager Presse mai szamában. A cikk a következőket mondja: Szeretném emlékeztetni Ká olyi "Gyula grófot arra, hogy amikor átvettem tőle Magyarország kormányzását, a külföldi * hatalmakkal igen jó viszonyban voltam. Mikor azután 1919 augusztus l*~én ismét egy Habsburg ragadta magához Budapesten az uralmat, Magyarország hanyatlása tovább folytatódott. Mindenképpen szükség van arra,'hogy Bethlen módszerétől . véglegesén elforduljon a magyar kormány. Az uj módszer első feladata az volna, hogy a szomszéda lamokkal, első sorban'pedig Csehszlovákiával a lehető legjobb viszonyb n"eéljen Magyarország. Ezen a téren három kötelesség all fenn: Először meggondoltan és a legnagyobb komolysággal ceruzával a kézben kell a helyzetet mérlegelni és a megoldást keresni. Másodszor véglegesen és maradék nélkül fel kell hagyni mindenféle Habsburg-propagandával. A^harmadik kötelesség pedig Csehszlovákiát terheli: az,hogy a cseh nép belássa, hogy Magyarország mererősödése az ő érdeke is. | • -Bukarest, szeptember 12. /Magyar Távirati Iroda/ Az Universul kommentálja Jorgának a Neues Wiener Tagebxattnak adott interjúját és kifogásplja, hogy Jorga teljes kultur autonómiát'a* a kisebbségnek. A békeszerződések egyik pontja sem kotqlez erre, - írja a lap - csupán helyi autonómiát ir elő és ezt ls csalg a székelyei: es szászok által lakott területeken. Ha az autonómiát megadjak a kisebbségeit nek, amit ők a genfi kongresszuson is kértek, akkor ezek nemsokara nemzeti autonómiát követelnek s ezért nem szabad Romániának oeoen a kérnésben ily veszélyes lejtőre jutnia.
