Bizalmas Értesítések 1931. január-augusztus

1931-03-29 [1476]

/ §Debfeoe n.nárcius 29, Az országos független kisgazdaf párt ^vasárnap delelőtt fel 11 órakor az itteni Arany Bika szálló nagyid termében országos kisgazdagyülést tartott, amelyre ideérkeztek Sziij" • Balint felsőházi tag, ,Gaál Gaszton és Farkas iioor országgyűlési képviselők, a párt vezető tagjai es nagyszámú kisgazdaküldöttség HajduDöszörményből, Biharból, Szabolcsból. A szabolcsiak közel százfőnyi küldöttsége hatalmas táblákkal vonult fel, rajtuk ilyen felirattal: Panaszkodni nem ér semmit, cselekedni kell. A gyűlést, amelven mintegy zerfőnyi közönség jelent meg, Piszkay Árpád debreceni földbirtokos^nyitotta meg, majd Sziii Bálint felsőházi tag, a párt elnöke, mondott beszédet, amelyben hangoztatta, hogy a független kisgazdapárt azért harcol, hogy az állam, a népakarat szuverenitásán eouljön fel. E program sarkalatos pontja a titkos választójog. A falu népéről, mint szikláról.beszeltek néhány evrel ezelőtt. &zt a sziklát aláaknázták, megterhelték és mi azért jöttünk, hogy alátámasszuk, mert ha ez a szikla eldől, csak balra fog eldőlni. Törekedni kell, hogy a mai nehéz helyzetből kimeneküljünk és ha szándékunkban a hatalom megakadál^oz, sokkal rosszabb ellenfél jön utánunk. azután Gaál Gaszton állott fel szólásra. A parlanenti helyzettel foglalkozott először, majd a titkos választójog kérdésével, A falusi magyar népet a kormány Jelenlegi vezetői nem tartják érettnek a tit'-os választójogra, de erre^érettnek tartják a városok népe között található söpredéket is. Tessék ugy kormányozni, hogy a kormánynak ne kelljen a tömegektől tartani. Magyarországon a politikai válsagoő felül őriisi gazdasági válság rázza meg az összes foglalkozási ágakat. Ez alól csak egv'tlen foglalkozási ág a kivétel: a bank- és gyár igazgat ók. %z a válság egy lehetetlen adóztatásból , egy lehetetlen kereskedelmi és vasúti politikából, egy tűrhetetlen hitelpolitikából és egv teljesen irdokolatlan pazarlásból adódik- Részletesen kritizálta ezután a kormány adópolitikáját. Jövedelmi adóalapul 1928-ban felvettek 1371 milliót, ebből az összes készpénz- és részvény vagyon mindössze 16.5 milliót vallott be. I jövedelemadó alól az egész ingótőke kibújik. A vámok révén a magyar fogyasztók évenként 300 millió pengővel adózik az állomnak,és a gyáriparnak. Legutóbb - folytatta Gaal Gaszton - nagyon rossz néven vették~,tőlen, amikar ezzel kapcsolatban Rózsa Sándorokat emlegettem, E kijelentésen után levelet kaptam, amelyben ezt Írják: A képviselő ur minket legutóbbi bcs édóben aSaagvar gyárosokhoz hasonlitott. Figyelmeztetnünk kell azonban, hogv működésünkkel nincs egészen tisztában, mert mi annak idején csak a gazdán ember pénzét vettük el, azt is csak egyszer, a magyar gyáripar pedig ü-^ veszi a legszegényebb ember pénzét is, nem egyszer, hanem mindig. Tiltakozunk az ellen, hogy a kéaviselő ur, bennünket mégegyszor ehez a társasághoz hasonlítson, Rózsa Sándor és Patkó Pista. Körülbelül három évvel ezelőtt - folytatta Gaál Gaszton talán ugyanerről a helyről nem kisebb ember, mint gróf Bethlen István jelentette ki a debreceniek előtt, hogy a jelenlegi vámtarifa tényleg tarthatatlan és amint a kereskedelmi szerződéseket nyélbe ütötte, azonnal le fogja szállíttatni a vámtételeket. Mi akadályozta a kormányt abban, hogy ezt megtegye? /Folyt-köv./